Robert Kirkman Holtidő (The Walking Dead: Élőhalottak 1.) c. képregény értékelése
Ma hozom nektek a következő blogbejegyzésemben Robert Kirkman: Holtidő (The Walking Dead: Élőhalottak 1.) c. képregényről az értékelésemet. Most először olvastam ilyen képregényt, a sorozatot viszont láttam, így nem volt újdonság a sztori, de az elején kicsit fura volt, mert még szokatlan volt nekem, de hamar belerázódtam. Nagyon gyorsan haladtam vele, egyszerűen beszippantott az egész cselekmény. :D Már a sorozatban is nagyon bírtam Ricket, és Shane-t is, Carl-t, Glenn-t, ők voltak most is a legszimpatikusabbak, és Dale is. Lori és Andrea sajnos nem, és Donna sem. :/ A sorozatban egyébként se bírtam elviselni Lorit, nem tetszett benne, hogy két kapura játszott, de szerencsére itt a képregényben nem így volt. :D
Fülszöveg:
"Naponta hány olyan óra van, amit nem a tévé előtt töltünk?
Mikor tettünk utoljára valódi erőfeszítéseket azért, hogy elérjük, amit akarunk?
És tényleg szükségünk is van mindarra, amire vágyunk?
Most minden megváltozott. Az anyagias, léha fogyasztói lét helyébe a túlélés és a felelősség lépett. Rettenetes járvány söpört végig a bolygón.
Visszatértek a holtak, és az élőkre vadásznak. Hónapok alatt összeomlott az emberi civilizáció.
A társadalomnak vége. Kihaltak a boltok. Nem hoz levelet a postás, üresen sistereg a tévé.
Meg kell próbálnunk végre tényleg élni – egy halottak által uralt világban."
Értékelés:
Ricknek nem volt egyszerű, miután felébredt a kómából, hirtelen azzal került szembe, hogy mindenki eltűnt, és csak élőhalottak mászkáltak itt-ott, és beléjük is botlott, aztán egy véletlen folytán megismerkedett egy másik férfival, és fiával, akikkel eltöltött egy kis időt, de aztán búcsút vettek. Utána nem sokkal Glenn kimentette egy szorult helyzetből, és végre eljutottak egy biztonságosnak hitt helyre a többiekhez, de egy ilyen helyen semmi sem biztonságos. A legjobb barátnak hitt fél, elárulja a másikat, és rástartolt egy férjezett asszonyra, és míg próbálta őket kimenteni a katasztrófa sújtotta városból, azt hitte szabad az út nála, de tévedett, mert a férj visszatért.
Onnantól minden más lett, és pár hétig tök nyugiban teltek a napjaik, de miután Rick és Glenn újra járták a városban, azután pár héttel egy nap rájuk törtek a zombik, és minden megváltozott. A két régi jó cimbora összeveszett, és a vége annyira szomorú lett. Hogy lehetett így vége? Nem értem, hogy miért kellett így ezt lezárni, de már nagyon kíváncsi vagyok a második részre is, kell nekem a folytatás, holnap el is kezdem azt is. :D
A karakter nagyon jól ki lettek dolgozva, és a történet is, szerintem nagyon jól végig vezette az író a cselekményt, azt ahogy alakulnak a szereplők sorsa, főleg az elején Rickkel, ahogy eljut egyik helyről a másikra, és azt is, hogyan reagálja le az adott szituációt. A pillanatnyi érzelmek is totál átjöttek, olvasás közben, és a világ felépítése elképesztő. Az, amit az író elakart érni ezzel a képregénnyel, és a zombiapokalipszissel, nekem teljesen átjött. Kellően drámai, és komor, hamar beszippant, és mire az olvasó feleszmél már a végén is van a történetnek.
Szóval nekem nagyon bejött, és örülök, hogy adtam egy esélyt neki is, azzal, hogy elolvastam, cseppet sem bántam meg, nem is unatkoztam, végig lekötötte a figyelmemet. :D Imádtam a zombikat is, szerintem cseppet sem voltak ijesztőek. :D Szépen meg vannak ők is rajzolva, egy kettő azért picit durvább kinézetű, de nem olyan ijesztőek, se félelmetesek. Tony Moore egyszerűen zseniálisan megrajzolta őket is, a karaktereket, és a helyszíneket is. Többségében a sorozat is hűen követte a képregényt, bár azért ott kicsit fel lett tuningolva, itt-ott pár plusz jelenettel, de akkor is a képregény az igazi. :D
Kedvenc idézeteim:
"- Mi az ördög?!Mindenki egyszerre elment ebédelni?"
"- Nyugi, ne izguljon!"
"- Zuhany? Hogyne! Már egészen lemondtam erről a luxusról.
- Ne sokat vacakolj. Ma még vadászni megyünk.""- Ugyan fiúk... Csak célzok, és lövök. Nem agysebészet."
"(...) Ezért is kedveltem annyira. Ha aggódtunk, ha idegeskedtünk vagy ha éppen féltünk... Mindig mondott valamit, ami... Megnevettetett. Feldobta a hangulatot."
"- Mi történik velünk?
(...)
- Olyan reménytelen minden. Soha többé nem lesz normális életünk. Nézz csak ránk."
Képregény adatai:
Képregény: Robert Kirkman: Holtidő (The Walking Dead: Élőhalottak 1.)
Kiadó: Book & Stuff
Kiadás éve: 2016
Kötés: Puhatáblás
Oldalszám: 142. oldal
ISBN: 9786158040723
Fordította: Juhász Viktor
Illusztrálta: Tony Moore
Hány éves kortól ajánlanám: 16 év
Ennyi csillagot adok rá?
Végszó
Imádtam, sőt alig várom már, hogy folytathassam a következő résszel, nekem ez most nagyon tetszett. A rajzok is tökéletesek, bár még csak ez volt az első, amit elolvastam, de ha van is hibája, azt én nem vettem észre, számomra így volt tökéletes, ahogy van. Tuti, hogy újraolvasós is lesz. :D Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a képregényeket, annak ajánlom. :) Nekem nagyon bejött, és remélem nektek is tetszeni, ha bármi észrevételetek van, sikítsatok. :D Előre is bocs, ha találtok benne spoilert, nem direkt volt. :) További szép estét nektek, éjjeli baglyok és könyvmolyok, meg mindenki másnak. :D
