Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya c. könyv értékelése
Jövök a következő könyv értékelős bejegyzésemmel, amit éppen az imént fejeztem be, és nagyon csalódott vagyok, mert nekem nem jött be Jeanne Ryan: Nerve - Idegpálya c. könyve. :/ A filmet már láttam előzőleg, és azt hittem a könyv is annyira fog tetszeni, mint a könyv, de sajnos nem így lett.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Amikor a kissé visszahúzódó Vee egyszer csak belecsöppen egy interneten követhető bátorságpróba-játékba, hirtelen azzal szembesül, hogy a névtelen irányítók mindent tudnak róla. Olyan nyereményekkel kecsegtetik, melyek után az EzVagyokÉn oldalán vágyakozott, majd a számára tökéletes pasival, a dögös Iannel szervezik egy csapatba. Először jó mókának tűnik a dolog – a rajongók buzdítására egyre kockázatosabb feladatokat hajtanak végre, egyre értékesebb jutalmakért. De az események komoly fordulatot vesznek, amikor öt másik játékossal egyetemben egy titkos helyszínre irányítják őket, ahol a fődíjért kell harcba szállniuk, s a mindent vagy semmit játékban már az életük a tét.
Jeanne Ryan első regénye izgalmas thriller, egyszerűen letehetetlen olvasmány.
Értékelés:
Végig nagyon vontatottnak éreztem, és az az izgalom, ami a filmben megvolt, azt nem éreztem a könyvben. Vee és Ian karakterét pedig még imádtam is, de a könyvben mind a ketten taszítóak voltak, sőt a többi karakter is az volt. Vee a nyafogásával baromira idegesített, ki akart szállni, de mégsem tette. Pedig annyi lehetősége lett volna rá, Ian pedig bedobta a macsó megmentő szerepét, de nem igazán jött át nekem.
Mindkét karakter annyira elnagyolt volt, olyan hiteltelennek tűnt, és aztán jöttek az újabbnál újabb kihívások, karakterek, amik cseppet sem voltak érdekesek, se izgalmasak, a próbák kiszámíthatóak, és annyira szánalmasak voltak... Vártam a nagy durranásra, amikor az írónő bedob egy rohadt nagy csavart, de azt nem kaptam meg, a vége pedig mi a jó franc volt? Ezt tényleg komolyan gondolta? De ááá... szánalmas.
Jórészt a semmiből feltűnik egy ilyen mondvacsinált játék, de jórészt semmi se derül ki, a lezárásnak meg annyi értelme van, mint egy darab szarnak. Az egész történet egy nagy nulla, ahogy a karakterek is. Talán egyet tudnék kiemelni, akinek a beszólásai tetszettek, és az Micki volt, ő és Jen, akik egy csöppet szimpatikusabbak voltak, de a többieket inkább hagyjuk...
Kedvenc idézetek:
"– A hideg víztől tüzes leszek!" (32. oldal)
"– Na jó, álljunk meg, és gondolkodjunk!" (46. oldal)
"(…) Csak mosolyogj, ha valaki szóba hozza, és vonj vállat, mintha azt üzennéd, istenem, ilyesmi bárkivel megtörténhet." (46. oldal)
"– Nem pont ezt várnám egy olyan kedves lánytól, mint te.
– A kedvesség nagyon túlértékelt tulajdonság." (70. oldal)"– Tudom, hogy ma egy kicsit megbántották az érzéseidet. De ez nem ok arra, hogy átmenj amolyan végzet asszonyába." (77. oldal)
"– Akkor ma van a szerencsenapod." (104. oldal
"– Mennyi bolond járkál az utcákon!" (123. oldal)
"– Semmi sem állíthat meg minket.
A szememet forgatom.
– Ja, egyszerűen legyőzhetetlenek vagyunk." (213. oldal)+18 "Üdv a mi bulinkban, seggfejek!" (261. oldal)
"Hozzám hajol, és finoman megcsókol.
– Az egyetlen jó dolog a mai estében te voltál." (289. oldal)
A könyv adatai:
Könyv: Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya
Kiadó: Gabó kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 300. oldal
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634063605
Fordította: Lacza Katalin
Azoknak ajánlom, akik szeretik a hasonló könyveket, és a thrillert.
Ennyi csillagot adok rá:
Végszó:
Szóval, nekem nem tetszett, és tuti nem lesz újraolvasós. :/ De, ha ti szerettétek a filmet, és elolvasnátok a könyvet is, egy próbát megér, hátha nektek tetszeni fog. :) További jó éjszakát, vagy jó olvasást mindenkinek. :)
