T. M. Frazier: Tyrant – Zsarnok (King 2.) c. könyv értékelése
Nemrég fejeztem be T. M. Frazier: Tyrant – Zsarnok (King 2.) c. könyv második részét, és tetszett is nekem, bár néha engem Doe kiakasztott a döntéseivel, és a gondolkodásmódjával, de egyébként nagyon tökös egy csaj, az igaz. King pedig imádni való szexisten. ❤❤
Fülszöveg:
"Mindenre emlékszem.
De bárcsak ne így lenne!
Amikor a köd hirtelen felszállt az agyamról, , az igazság, amit hónapokon át képtelen voltam felidézni, végül napvilágra került.
Ám a remélt megkönnyebbülés nem jött el, és most sokkal jobban félek, mint amikor King ágyához bilincselve ébredtem fel.
Az igazsághoz ugyanis sötét titkok is társulnak, amiket sosem lett volna szabad megtudnom.
A szeretteim életét teszem kockára, ha bevallom, hogy visszatértek az emlékeim, vagy ha a tetovált pasas segítségét kérem, aki a szívem és a lelkem birtokolja.
Nem tudom, hogy képes vagyok-e ellenállni a Kinghez fűződő vonzalmamnak, amely napról napra erősödik.
Már így is többször megmentette az életem. Most rajtam a sor, hogy megtegyem, amit kell.
Még ha valaki máshoz is kell feleségül mennem…
Romantika és erotika thrillerrel fűszerezve – a tökéletes recept az olvasói szívek megdobogtatásához.
Élvezd a sodrását!"
Értékelés:
Már az első résztől kezdve imádom Kinget, de most az írónő rátett még egy lapáttal, és ezzel is fokozta az iránta való rajongásom. Nem csak egy dögös, szexisten, aki ráadásul nem éppen a jó fiúk közül való, és erről ebben a részben is bebizonyítja, hogy ő a legrosszabb rosszfiú, de belül arany szíve van, és bármit megtenne azokért, akiket az életénél is jobban szeret, mint Doe-ért, vagy Bear-t, de leginkább Doe-ért, na meg persze a lányáért is képes lenne bármire, és bárkit a föld el egyelővé tenni. Ezt nagyon imádom benne, ő a legszexibb félisten, a rosszfiúk, rosszfiúja, aki nem csak Doe szívét rabolta el, hanem az enyémet is. :D
Doe viszont, egy tökös kemény csaj, tökre összeillenek ők ketten, ez már az első részben is feltűnt. És most, ahogy Doe lassacskán visszakapta az emlékeit, amit elveszített, hááát az akkori döntéseivel nem igazán értettem egyet, és csak forgattam fejem, mert az akkori énje inkább tűnt egy beképzelt picsának, mint az új tökös énje, amit nagyon megkedveltem, főleg, amilyen szabadszájú. :D De az a bizonyos Ray nálam kiverte a biztosítékot, főleg egy illetőre nézve, és így az összképet, hááát engem kicsit bosszantott Ray, nem minden döntésével értettem egyet. Pl: a szánalomszex, amiből végül is jó dolog történt vele. Meg amikor Kingért megtette, amit sosem akart volna megtenni igazán, és egy látszólagosan családi idillt, akart létrehozni, a szenátorért, a kampányért, a gyerekekért, és utolsó sorban, annak a szemétláda pszichopatáért... De azért becsülöm is őt, amilyen tökös lett, és kiáll magáért, nagyon jót tett neki, hogy megváltozott, mármint az emlékei miatt is, jó hogy ilyen lázadó lett King mellett. :D
Beart is nagyon bírom még mindig, úgy várom már a saját részét, annyira sajnálom szegényt, nem ezt érdemelte volna, amit kapott. Ő tök rendes srác, mint King, habár ő is rosszfiú, de helyén a szíve, ha kell beleáll a harcba, és küzd King mellett is, a barátaiért, a testvéreiért. :) A harmadik, akit nagyon imádok Preppy. Úgy hiányzott nekem, a vicces káromkodós Preppy. Úgy olvasnék már róla is egy saját részt, mert megérdemelné ő is, nagyon hiányzott nekem ebben a részben, de azért voltak részek, ahol csak úgy itt-ott felbukkant, de még így is hiányzott. :)
De visszatérve a sztorira, nagyon pörgős és fordulatos egy cselekmény, izgalmas, akciódús, erotikus, pattanásig feszült és komor hangulat, ami bármikor elpattanhatna, és néha el is pattan. :D Jake és Abby is szimpatikus volt, remélem nekik is lesz saját részük. :D Sammyt és Maxet viszont imádom, annyira cukik voltak, és aranyosak. Nagyon szerethető karakterek, a végén az a cuki rész, hát meg kell őket zabálni. :D
Pfuj... Tannert, eleinte még bírtam is, az elején, ahogy megjátszotta a jópofa szomszédfiút, de közben kiderült róla, mekkora egy gerinctelen fasz, én már akkor ott főbe lőttem volna, ahogy a szemem elé került King helyében, gyűlölöm őt. Nem is a szenátor volt ott a fasz, hanem Tanner... :(
Kedvenc idézeteim:
"Megígértem magamnak, hogy soha nem megyek vissza, de az ígéretek megtartása is olyasvalami, amiben nem remekelek." (7-8. oldal)
"– Elmondod, hogy mi történt – rontott be utánam Bear a házba –, vagy előtte darabjaira szeded az egész kecót? – Kikerültem Beart, és elindultam a garázs felé. Kellett a motorom és néhány előkészületi lépés.
Olyan lépés, amihez pisztoly szükséges.
– Nincs az a probléma, amit egy rohadt hullazsák ne oldana meg." (13. oldal)
"Nem elég, ha életben vagy, kezdj el élni, mondta nekem egyszer.
Én pedig éltem.
És szerettem." (21. oldal)
"– Megesik, hogy az ember egyszerre haragszik valakire, és mégis szereti azt a valakit – fogalmaztam meg a lehető legpontosabban, hogy mennyire össze vannak kuszálódva az érzelmeim.
(…)
– Erről én is tudnék mesélni." (50. oldal)"– Nézz rám! – morogta, majd felemelte az állam.
– Képtelen vagyok rá. – Még a szemem is összeszorítottam.
– Nézz rám, Kölyök – kérte ismét King. – Nem engedlek el addig, amíg nem teszed meg.
– Ez nem ér! – kiáltottam felé, miközben próbáltam kitörni a szorításából. – Nem akarok rád nézni! A rohadt életbe, engedj már el végre! – Végre sikerült kiszabadítani a kezemet a markából, és már készültem arra, hogy arcon csapom Kinget, de ő félúton félrerántotta a csuklómat.
– Kölyök… – King mély hangjában valami baljós rezzent. Lehajolt, hogy egy magasságban legyen a tekintetünk, hűvös leheletét éreztem az arcomon. – Ezért meg fogsz fizetni. – A szempilláim között lestem ki rá, miközben ő a derekamnál fogva kiemelt a vízből, majd feldobott a levegőbe. Hangosan loccsant a víz, amikor a fenekemmel becsapódtam, majd elmerültem. Még csak fel sem tudtam tápászkodni, hogy levegőt vegyek, amikor két erős kéz megragadott a hónom alatt, és kiemelt az éjszakába.
Hörögve köpködtem a vizet, az öklömmel törölgettem a szemem; a sós víz égette az orromat.
– Mi a fasz? – üvöltöttem.
King kisimította az összetapadt tincseimet az arcomból, aztán ismét felemelte a fejem.
– Vagy rám nézel, vagy mész vissza a vízbe.
– Baszd meg!" (59. oldal)
"– Az én világomban vagy kinyírnak, vagy te nyírsz ki másokat, édes – vonta meg a vállát, a száját egyenes vonallá szorította össze. – Én pedig az utóbbit választottam." (69. oldal)
"– Van még szabad helyed? – szóltam oda Bearnek, aki hason feküdt a kanapén. (…)
– Van valamennyi a nyakamon – motyogta Bear a párnába a testfelületeit, amit nem borított még tinta –, a jobb karom belső részén, egy-két ujjam, meg… Meg a farkam, de ahhoz nem nyúlhatsz, nem vagy az esetem, szóval el a kezekkel!
Nem is varrhatná ki a farkad, Bear. King nem csinál mikroszkopikus méretű képeket.
Preppy hangja a fejemben nevetésre késztet.
(…)
– Mi ilyen kurva vicces? (…)
– Prep – válaszoltam, majd olyan sokáig benn tartottam a füstöt, hogy égetni kezdte a tüdőm, és muszáj volt kifújnom. – Elcseszett dolog, de… Neha hallom őt.
(…)
– Tudom, mire célzol. Én is így vagyok vele. Prep mindig értett ahhoz, hogy oldja a feszültséget, és ne fulladjunk bele a szarba. Most, hogy ő nincs, csak a szar maradt, Prep nélkül.
(…)
– Kész vagy? – emeltem fel a pisztolyt. Ráléptem a pedálra, mire az eszköz berregni kezdett.
– Baszki, csináljuk, varrj ki!" (86-87. oldal)
"– Kislány, nincs az a dolog, amit egy férfi ne bocsátana meg neked. Beszélj vele, biztos, hogy segíteni fog neked." (113. oldal)
"– Basszus, ha nem lennél ekkora pöcs, még viccesnek is tartanálak – állapítottam meg." (161. oldal)
"– Mi az ördög volt ez? (…)
– Éppenséggel megmutattam, hogy engem nem lehet eltaposni!" (170. oldal)"Furcsa dolog a legrosszabbtól tartani. Egyesek teret engednek a kétségbeesésüknek, amikor a helyzet fokozódni kezd. Mások kitartóan küzdenek akkor is, ha már semmi esélyük.
A börtönpszichológus szerint ez az „üss vagy fuss” reakció.
Én pedig egy kibaszott harcos vagyok.
Mindig is az voltam, a játszótéren gyerekkoromban éppúgy, mint a börtön udvarán." (216. oldal)"– Mi az?
– Bánj vele jól! Bánj jól a szívével! Ő a legtutibb barom, akit csak volt szerencsém megismerni.
– Így lesz, ígérem.
– De ne mondd meg neki, hogy ezt mondtam. A srácnak már így is kurva nagy az arca.
– Most mi lesz? – kérdeztem.
– Most? – Preppy felemelte a kezét, megpörgetett, mint egy táncosnőt. – Most élni fogsz!" (254. oldal)"– Behalok a cicijeidtől – mondta, majd térdre rogyott, teli ajkai közé fogta a mellemet, és a nyelve hegyével épphogy csak hozzáért a bimbóhoz. Felnyögtem, többet akartam, sokkal többet. King kuncogott. – Az enyém vagy, szívem – mondta. Aztán a nyelve a teljes felületével hosszan megnyalta ágaskodó mellbimbómat. Fel tudtam volna ordítani a gyönyörtől, majd újból megtette, olyan kínzóan lassan, hogy inkább azt kívántam, bárcsak belém harapna úgy, hogy kiserken a vérem, és lusta mozdulatokkal nyalogatná, még ha annyira ügyes is a nyelve. – Kibaszottul tökéletes. – Csak annyi ideig vált el a szája a mellemtől, amíg ezt elsuttogta, aztán áttért a másik mellemre. Ott ugyanilyen lassan indított, de aztán egyre gyorsabban mozgott, mígnem nyalás helyett már gyengéden szopogatta a mellbimbómat, engem pedig alig bírtak el a lábaim." (271. oldal)
Könyv adatai:
Könyv: T. M. Frazier: Tyrant – Zsarnok (King 2.)
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 296. oldal
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634574965
Fordította: Beke Cz. Zsolt
Ajánlom: 16-18 év
Ennyi csillagot adok rá:
Végszó:
Szóval, nekem ez a része is nagyon tetszett, és alig várom a következő részt is, hogy olvashassam. :) Nagyon szeretem az írónő stílusát, ahogy megalkotja a karaktereket, és ahogy a sztorit felépíti. :) További jó olvasást mindenkinek!
