Interjú, Robin O'Wrightly (Szabó Borka) írónővel

Eljött ez az alkalom is, hogy a blogom 1. éves lett, ezért arra gondoltam, hogy ez alkalommal egy interjúval ünneplem meg, méghozzá egy nagyon kedves, és csupaszív írónővel, aki nem más, mint Robin O’Wrightly (Szabó Borka), akinek a munkásságát és a stílusát is nagyon imádom. :) Boldoggá tesz, hogy elfogadta a kérésemet, nagyon hálás vagyok neki, és köszönöm szépen a lehetőséget még egyszer. :)

Kedves Borka! Megtisztelő, hogy elfogadtad kérésem, és veled készíthetem el az első interjúmat a blogon. :) Bemutatkoznál párszóban és mesélnél egy kicsit a könyveidről is az olvasóidnak, és is azoknak, akik még nem ismerik a könyveidet, de szeretnének megismerkedni a munkásságoddal? :)

Nagyon köszönöm a felkérést, enyém az öröm, szívesen beszélek bármiről, amiről tudok. Igyekszem röviden, csak a tényekre szorítkozni, ne terjengjek szét, mint a köd. Jelenleg 16 regényt, 2 novellát és 2 antológia-megjelenést tudhatok magaménak a Moly szerint; onnan lesek én is, mert kábé tíznél belezavarodtam a számolásba. :) Az úgy volt… 2015-ben adtam ki az első könyvemet Robin O’Wrightly néven, egy abszurd romantikus paródiát, amit aztán egy lélektani krimi, majd egy történelmi romantikus családregény követett, és aztán elszaladt a ló a szélrózsa minden irányába. 2021-től Szabó Borka és Váczy Virág nevek is csatlakoztak ehhez az őrülethez. Egyszerűbb azt írnom, hogy amiben nem szeretnék megfordulni, az a horror – annak ellenére, hogy szoktam olvasni, tőlem mint írótól a műfaj idegen. Igyekszem ettől függetlenül minél szélesebb zsánerkörben és olvasóközönségnek alkotni, persze emellett vannak csak szűk rétegnek élvezhető irományaim is. Nem hagyom magam beskatulyázni – én magam vagyok a saját dobozom. :) Jelenleg Schrödinger macskája vagyok, aki ebben a dobozban utazik. Az biztos, hogy ott vagyok éppen, ahol, és ott bárki elér engem, meg a könyveimet is. ;)

Mesélnél nekünk egy kicsit az Emlékkönnyről is? Nemrég megjelent a harmadik része is, a Kiscsillagom, meg a Tripiconi harmadik része, A lantidák felfedezése mesélsz róla is pár szóban? :) Ezenkívül megjelent, az első romantikus regényed is a Stronger ​than love – Erősebb a szerelemnél, meg még egy ismertetőkönyved is Mit csinál a hogy is hívják, bemutatnád pár szóban őket is, hogy miről is szólnak? :)

Mennyi időd van? :) …Viccelek. Akkor haladjunk sorjában! Jól feladtad a leckét, nagyon helyesen. Köszönöm!

Az Emlékkönny regényem egy kakukktojás, mert valóságmagra épül, keserédes vég jellemzi, és talán a legtöbb szenvedésen keresztülment kötetem. Szerencsére a sorsa nincs megpecsételve, de a jövője még ködbe burkolózik, ahogy Yoda mondaná. :) A Kiscsillagom novella ugyan a harmadik része az Emlékkönnytár-univerzumnak, de az eredeti regény nélkül is élvezhető. Egy alternatív valóságba helyezi az Emlékkönny egyik szereplőjének, Olivier Boyar szálját. Mi lett volna, ha az idő egy pontján máshogy alakulnak az események? – kérdéssel a középpontban. Ez a része már teljesen fiktív, így talán csak a családtörténelem szálon kapcsolódik a „könnytárba”.

A Tripiconi sztori sorozat eredetileg öt-hat-hét stb. részesre terveződött, ebből három jelent meg eddig. Ez az egyetlen, kimondottan ifjúsági regényfolyam, valahol a sci-fi, a fantasy és a kaland határán némi tiniromantikával fűszerezve. Az alapszitu, hogy egy nem létező sziget hercegsége meglepő felfedezést tesz a saját világában, és kénytelen kilépni a komfortzónájából. Így tudom szpojlermentesen megfogalmazni hirtelen. :) Nincs benne trágárság, szex, van benne sok szereplő és még több kaland, illetve némi ijedelem. A kamaszok szeretik a visszajelzések alapján, és nagyon várják a negyedik részt, Az elfelejtett herceget. Én is! :) Jelentem, a háttérben már alakul a szerkesztési munkálat, remélem, hogy hamarosan megjelenhet.Pontos dátumot nem tudok mondani, én belőttem anno domini 2022 szeptember 23-ra, de nagyon sok mindentől függ, hogy tényleg sikerülhet-e akkorra kiadni. Mindenképpen e-könyvben, ezen egyelőre nincs módom változtatni. Szeretnék egyébként papírt is, de az még a jövő zenéje. Ezt most nem Yoda mondta… :)

Emellett még három sorozatom van, ezek között lezártak és folyamatban lévők – és vannak könyvek, amik még elsők egy sorozatban, de lesz folytatásuk. …Nem, a Strongerthan love-nak nem tervezek, sőt, magát a zsánert sem kívánom tágítani, ha nem muszáj. Igazából csak egy kitérőt tettem felé, hogy legyen egy ilyen könyvem is.Szeretem a kihívásokat, de nem az enyém az érdem, ha sikerült megugrani. Nem mondok olyat, hogy „soha”, de betervezve biztosan nincsen több ilyen romantikus kalandregény.

Az ismeretterjesztő könyvemet a szükség hozta létre. Lassan huszonöt éve dolgozom a civil szakmámban, mint grafikus-kiadványszerkesztő, és elkeseredve látom, nemhogy szerzők, de kiadók nincsenek tisztában a könyvkiadási alapfogalmakkal. Ezért muszáj volt lépnem, megírtam, amit én tanultam, tapasztaltam, összehordtam az elmúlt negyed évszázadban. Úristen, de öreg vagyok, mi? :) De komolyan. Persze a könyv témája is szigorú rendszer szerint halad, a stílusa azonban nagyon laza, könnyed, humoros igyekszik lenni, így tanítani, tágítani az olvasó ismereteit alapszinten. Nem léptem feljebb, amíg úgy látom, hogy a bázis nincs rendesen kiépítve sok helyen, a fejekben… Aki száraz tankönyvre számít, inkább olvasson száraz tankönyvet. Na, ennek tervezek folytatást „Munka a szerkesztőségben” sorozatban, a második rész Nehéz az írók élete! címet viseli majd. Ide még gyűjtögetem az élményeket, adatokat, ötleteket – a saját életem alakulása is jó megfigyelni való környezet.

Az írónő által is említett könyvek egy csokorba szedve, íme:

Mit jelenet neked az írás?Mindig is írni szerettél volna?

Az életem része lett, pedig egyáltalán nem annak indult. Mindig is ösztönös volt, jöttek a betűk, leírtam őket, de egészen 2015-ig nem is gondoltam volna, hogy felvehetném azt a titulust, hogy „író”.

Mi az, ami elindított tégedet az írás útján? :)

A szüleim olvasásszeretete és több ezres könyvtára volt a kiváltó ok, ebben biztos vagyok. Már kiskamasz koromban irkáltam ezt-azt, aztán apukám – aki szintén írt pár regényt, amiből egyet posztumusz tudtunk kiadatni – halála után valami megmozdult bennem. Egyrészt akartam írni róla egy könyvet, de aztán inkább elcsábítottak a regények, és belevágtam. Apukám úgyis írt magáról, de azért pár könyvemben megfordul, mint szereplő; például az Emlékkönnyben és a Tripiconi sztori-sorozatban is. Na most elindulni könnyű volt, de haladni már jóval nehezebb. Abban édesanyám segített és segít nagyon sokat, ő az egyik legkomolyabb támaszom. A családom többi tagjának szintén tevőleges része van abban, hogy én ezzel foglalkozhatom. …És hát az írás, kérem szépen, nem ereszt. Pedig már leraktam. Elengedtem. Hátraléptem, megszemléltem, és… megint itt vagyok. Írnom kell, nincs mese, vagyis van, ha megírom. :)

Van olyan hazai vagy akár külföldi író, aki inspirál az írásban?Ki az, és miért? :)

Hú, nagyon sok van, mindkét táborból. Nagy ajándékom, hogy néhány magyar szerzővel, akik igényes alkotásaikkal gazdagítják a magyar irodalmat, baráti viszonyt ápolhatok, párral szinte tesó-mentor szinten vagyunk. Nem szeretnék neveket sorolni, mivel félek, hogy kihagynék valakit. Listás ember vagyok, de az tuti, hogy n–1 nevet lefelejtenék róla. Külföldi írót tekintve Helen Hoanggal beszélgettem már, aki hozzám hasonlóan Asperger-szindrómás, ő is egy nagyszerű példa arra, hogy érdemes írni és emberekkel megismerkedni ezáltal.

18. könyved elérhető már az olvasóid számára, más-más zsánerben, köztük megtalálható, ifjúsági, fantasy, lélektani, pszichothriller, szatíra, igaz történet, ismeretterjesztő a könyvkiadáshoz is, romantikus is.Mik azok a zsánerek, amiket még ki szeretnél próbálni a meglévőkön kívül? Hogy döntöd el, melyik legyen a következő zsáner, amiben írni szeretnél?

Nem titok, hogy elkezdtem használni egy új nevet – természetesen a régi ugyanúgy használatban van –, Váczy Virágot, aki verseket és meséket ír, egyelőre antológiákba. Remélem, hasznos lesz a munkásságom ezen a téren is. Gyakorlatilag tényleg mindent ki szeretnék próbálni legalább egyszer, kivéve a horrort. Írtam már horrornovellát, de eh… hagyjuk. Nem az én világom, olvasni szeretem, de nem kell mindenkinek azt írni. Az ötlet jön, és megragadom, ha úgy adódik, de azért vannak határaim, ami után látom, hogy ezt nem jó folytatnom. Ajánlom inkább Szollár Bencét vagy Selena B. Lowellt, ők például nagyon tehetséges hazai horrorszerzők. És hát Stephen King, Chris Carter, melléjük nem is kell több horror-ász, ők teljesen kielégítik a kör igényeit. Éljenek még sokáig. :)

Akkor is megjelenne a már rád jellemző jóféle humor, ha például egy horror sztorit írnál? :)

Hajjaj! És pont ezért nem is megy ez a zsáner. Agyonveremés kivéreztetem a humorommal az egymáshoz láncolt rettegésélménytés katarzist. Nem tudom, a Zombieland és a Horrorra akadva szerzői hogy oldották meg a humor implementálását a horror bázisba, de nekem ez nem sikerül. :(

Volt már olyan, hogy elkezdtél egy történetet írni, amiben már javában benne voltál, de aztán, egy teljesen más sztori fogant meg a fejedben helyette? :)

Igen. A Tripiconi sztori így született, az Emlékkönnynek akartam valami alternatívát írni, és eszembe jutott egy kamaszkori álmom…

Melyik a legkedvesebb neked a már megjelent könyveid közül, és miért? :) Ki a kedvenc szereplőd a könyveidből, és miért pont ő? :)

Nem tudok választani, mert mindegyik regényemet, novellámat, sőt karakteremet szeretem, és mindet másért. Talán amiben mélyebben benne vagyok lelkileg, az az Emlékkönny, de elég sok mentális beszűrődést tartalmaz a Testcserés számadás is. Mindkettő teljesen más könyv, tök eltérő olvasóközönséggel. Karakterből imádom Andrea Rigót – a férfit –, de Richard Montgomeryért is oda vagyok, akik szintén szemben állnak egymással, mint zsánerkarakterek. Az egyik egy olasz rendőr-sztereotípia, a másik meg egy komoly amerikai lélekbúvár, aki mellőz minden sztereotípiát. Vagy ott van Leslie Green, szintén lieblingem, akit nem is fejtek ki, kicsoda-micsoda, mert önmagában egy hatalmas szpoilergombóc.

Ha jól tudom nem csak írással foglalkozol, de szerkesztesz is, rajzolsz és illusztrálsz is mindez mellett. Ráadásul, te szoktad megalkotni a borítóidat, és a szereplőidet is egy-egy könyv kapcsán, mi az, ami ilyenkor megihlet? Hogyan születik meg? Mi az, ami megihlet egy-egy könyv kapcsán? :)

Igen, ezek párhuzamosan haladnak a történettel. Általában a fejemben élnek – erről van is egy vicces könyvkezdeményem, a Kulisszasztorik, van FB-oldala, csak áll szegény, mert nincs rá kapacitásom. Igen, sok mindennel foglalkozom, ez is lehet nehézség, de egyelőre ez a zsizsegés tart életben. Szóval ezek a fejemben élnek teljes vizuális kép formájában, ők ihletnek meg, illetve a környezetem, ha látok olyan embert, aki rájuk hasonlít. Időnként – hol előbb, hol később – ezek a képek, látomások a felszínre jutnak. Rajzok születnek belőle, amik időnként felmásznak a borítóra, de olyan is van, hogy kikerülik, és csak a belíveken lappanganak. Van persze nem illusztrált könyvem is, főleg, mert életemből másfél év komoly mozgásszervi szövődmény miatt rajzmentesen telt 2020 és 2022 között.

 Mik a terveid jövőre nézve? :) Lesz még olyan sorozat a közel jövőben, mint a Tripiconi sztori? :)

Tele vagyok tervekkel, rengeteg könyvkezdeménnyel és sorozatfolytatással. Emellett rendszeresen újra kell terveznem, mert nem vagyok nyugalomkompatibilis, az élet pedig mindig máshogy terel, csak hogy ne unatkozzam. Ez néha rossz, de azért inkább jó. A rosszból is jót alakít az élet, én erre jutottam így hét évnyi masszív publikációs múlttal a hátam mögött. Ilyen hosszú sorozatot, mint a Tripiconi, alapvetően nem tervezek, de még bármi lehetséges.

Egy hosszú és fárasztó nap után, mi az, ami ellazít? :)

Vagy egy könyv, vagy alvás. …Inkább a könyv. :)

Legközelebb hol találkozhatunk veled? :)

Március 19-én, szombaton 14 órától Budapesten, az Infinity Pubban a NewLine kiadó csoportos könyvbemutatóján és dedikálásán. A Közösségi Írók Céhe pártfogásában elkészült A la carte poetica verses antológia képviselője leszek. Ebben a kiadványban jelenik meg Váczy Virág néven négy versem. Itt az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/368842104806121

Hol érhetőek el az új olvasók számára is a könyveid?

Alapvetően három helyet szoktam megjelölni, de az e-bookok népszerűbb része a nagy online könyvesboltokban is. Ahol érdemes megvenni, mert általában van akció:

- Könyvmogul (https://shop.konyvmogul.hu/robin-o-wrightly): itt 5 papírkönyvem és az e-bookjaim érhetőek el (kivéve a Krencz Nórával közösen írt Menedék);

- Newline (https://shop.newlinekiado.hu/Robin-O-Wrightly-konyvek): itt az e-bookjaim(kivéve a Szabó Borka néven írt Mit csinál a hogy is hívják?);

- Könyvimádók (https://konyvimadok.hu/termekcimke/robin-owrightly/): itt is az e-bookjaim(kivéve a Menedék és a Mit csinál a hogy is hívják?).

De tőlem minden e-bookot meg lehet venni (konyveksorban@gmail.com), papírkötetből viszont csak az Erelemkettő érhető el nálam.

Köszönöm szépen az interjút! ;*

Nagyon szépen köszönöm én is a válaszokat a kérdéseimre Robin O’Wrightly (Szabó Borka) írónőnek. :) Remélem nem sokára személyesen is találkozhatunk a könyvhéten, vagy a könyvfesztiválon, és jut idő egy kis beszélgetésre is, de addig is, sok sikert kívánok! :)

Smurfettereads

Ízelítőnek hozok pár idézetet is az írónő könyveiből is, íme:

Erelem (esztelelen szerelem)

„– Mikor volt utoljára szemfenék-vizsgálaton? …Öööö, akarom mondani… Hívjon, ha bármi van, vagy akkor is, ha nincs. Bár akkor nincs bármi, csak a semmi. Hogy lehet a semmi bármi, ha egyszer nincs? Hívjon, ha kedves az életem! Vagy, ha ön az én kedves életem… Na viszlát.
Azzal ismét eltűnt, de most látták elmenni.
Az élet és a vér a szokásos medrében folyt a továbbiakban a Szájas Örömök portáján. Is.”

„– Hogy maga milyen kis csacska-macska pamacska – jegyezte meg, majd bevezette a nappaliba a megszeppent lányt.”

„Te most nekem jeleztél? Hogy jöjjek vissza osztani az észt? Vagy mi van? …Ja?! Ezek még mindig csőröznek? Azta’! Kitartó páros. No, de az olvasó is az.”

 „Lektor…!
„Hannibal Lektor nem tartózkodik itt.”
„Kapcsold ki a tévét, és inkább gyere olvasni!”
„A csudákat, inkább megyek aludni…”
„Tudtam, hogy ezzel leszerellek! Háhá!”

„Kitaláltad már az álneved?”
“Még nem… De dolgozom rajta. (…)”
„Ne bosszants! Ha szemtelen vagy, még izgatóbbá válsz a számomra…!”

Erelemkettő (duplán esztelen szerelem)

„– Elsőre nem tudhatjuk, kiből mi lesz. Minden alkalmat meg kell ragadni, látod, még akár jól is elsülhetnek a dolgok! Meg kell tanulni hinni magunkban, és néha kicsit másokban is.”

 „– Hol is tartottunk?! Lehülyéztél! Tudod, ez nem volt szép!
– Mert hülye vagy, akárcsak én. Ezt közösen alakítjuk, tudod? Megyünk a fejünk után, aztán szenvedünk a következményektől. Látod? Összeillünk… Meg így szeretlek téged, mondtam már.
– Hogy csinálod, hogy nem tudok haragudni rád? (…) – Hatalmas szöveged van!

„Kérlek, ne csapd le azt a poént. Szeretném egy másik könyvben felhasználni. Köszönöm!”

– Nem csak a szövegem hatalmas…

„Annyira szemét vagy, de tényleg!”

– Akarom mondani, látod már, hogy én is mennyire hülye tudok lenni? – somolygott bocsánatkérően a férfi.
– Jól van! – sóhajtott megbocsátón a lány. – Legyünk akkor együtt azok! Találjunk ki valami őrültséget!”

„A te kezed selymes, erős és szenvedélyes, bizsergető és puha… Világklasszis a fogásod!”

„– Na, ne szórakozz velem! Te keményebb vagy a gipsznél! Le akarok veled esni az ágyról!”

„– Szólj, ha túl gyors vagyok… – lehelte a srác.
– Nem, hisz egy gyorsétteremnek dolgozol, tehát pont jó a sebességed – húzta magához a tini, átvéve az irányítást, és szájról szájra szállt a történetük.
– Elégedett ön a cégünk első, teljesen sajátságos és egyedi termékével? […]
– Eddig egyes, de ha kapok még belőle, eljuthatunk a tízesig is…”

„– Na, az egyszer biztos, hogy a száddal jól tudsz bánni! […]
– Akkor ezt megdumáltuk – helyeselt az, majd megfogva újdonsült ismerőse kezét, elköszönt: – Várni foglak!
– Számíthatsz rám!”

Mexerelem (triplán esztelen szerelem)

 „Lábon lőtt logika. Imádom.”

 „– Mellé áslak, ha nagyon akadékoskodsz, hugi! […]
– Na, azt próbáld meg! Életed végéig kísérteni foglak, mint a horrorfilmekben!”

„– Mijáu? – hallatszott bentről egy határozottan nem humán hang.
– Macskás ember – nyöszörgött Annette.
– Nem beszarni! Tudok rá receptet! – vigyorgott Olwen.
– Jaj, te annyira hülye vagy! – vágott vissza a húga.”

„– A méreg csókja vagy a csók mérge! Az mekkora lett volna!”

 „– Most van szerelem a levegőben! Egyesüljünk az univerzum akaratával a jelenvaló helyzetben, és nemzzük meg a békét!”

 „Jézusmária!”
„Nem, az egy másik vallás, de majdnem.”

„– Pozitívan teremtsük meg előre a jövőt!”

Andrea & Andrea (Rigók & Mundik 1.)

“Aki azt hiszi, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, az egy jó arasznyit téved.”

“…Mi lehet a csomagban? …Bontsd már ki, te barom! …Mi van, ha mégiscsak bomba?… Vagy, b*szki, egy csecsemő, rajta táblával, hogy »tartsd meg, a tiéd«!”

 „Hülye vagy, fiam, mondaná apám! Itt ez a veszett jó fej srác… Csak vele foglalkozz!” – szidta össze magát az agyában.
– Bejössz? – fogta meg a fickó kezeit, és gondolt egy merészet.
„Ha már itt van… Miért ne?”
– Csak ha szeretnéd – felelte az.
– Nem hívnálak be, ha nem akarnám! – kuncogta el magát a nő.”

„Rohadt szerelem! Miért nem múlsz el?!”

– Ti, csajok, komolyan mindent megbeszéltek egymással?! (…)
Az író bosszúja. Haha!
– Ne haragudj, már be vagyok rád állva, ilyenkor hülyeségeket beszélek! (…)
– Felizgatnak a hülyeségeid – közölte a férfi lihegve, és még hevesebben szorította magához a testét.”

„– Szétszedlek! – suttogta a srác.
– Ez az! Szedj szét! – nyögte a lány.
De inkább összerakták, amijük volt.”

Andrea tutto bene (Rigók & Mundik 1,5.)

 „– Szájmaszk?
– Megvan.
– Kesztyű?
– Megvan.
– Fertőtlenítő?
– Megvan.
– Flepni?
– B*ssza meg! …Hol van?
– Ne szórakozz velem, ember! Igazolás nélkül nem mehetsz ki! Fontosabb, mint a sz*ros rendőrnyelvényed!
– Miért, hát ki az isten büntetne meg? Hadnagy vagyok!
– Jól van, de kérlek vigyázz magadra!
– Tonio? Leona?
– Átadom nekik a puszidat!
– És te, szerelmem?
– Fertőtleníts!
Szájspricc. Csók.”

„Határozottan nem tesz jót a férfiasságomnak a karantén. Ezért inkább hasznosítom a rend- és életvédelmi képességeimet, mielőtt elnyel az önsajnálat kib*szott fekete lyuka.”

„Mikor lesz végre vége ennek a rémálomnak? Esküszöm, akkor kiveszem a teljes évi szabadságomat, aztán felnyalábolom a családomat, és irány Budapest… Lacival le kell meccselnem, hogy a mieink rozéban is jobbat termelnek, mint ott bármilyen misebor… És a grappánk! Mutatok neki erősebbet a vacak pálinkájánál… Csak már lennénk ott! Na, menjünk, nézzük meg, mi van a bárszekrényben…”

 „Most bolonduljak meg? Hát ezt neked! Nem fogok! Csak azért is élni, írni és szeretni fogok!”

„Ha létezik egy igaz isten, annak a nevében józan ember nem bántalmaz vagy öl meg másokat. Az ilyeneket pont addig üldözöm, amíg el nem kapom és le nem sittelem a pi*ába.”

 „– Fenekedőstül felfordult a világ – mondta ő, kommentálva az aznapi híreket.
– Fel. De ha te lennél a világ, ez egy jó póz volna – vicceltem el.
– A szemed, kétségkívül – vizsgálta meg fürkész tekintettel a fejemet.
– Mi van a szememmel? – hunyorogtam.
– Csak az foghatott meg engem. Mivel a szöveged ritka gáz…
(Mint az argon! …Tudóspoén!)
Ezek szerint hatott a szuggera… Na, jó hír, még nem tűnt el a mojóm.”

Tonio & Leona (Rigók & Mundik 2.)

 „Úristen, ez azért elég erős első mondat!”
„Ne kend a szemedbe!”

„Az álomvilágban vagy a valóságban, amelyet addig láttak, minden tökéletesen működött.”

 „Nem is néz, hanem tisztálkodik. Biztos randira készül.”
„Szerintem a nappal készül randevúzni, és fogalma sincs róla, hogy édes szerelme egy csalfa LED-égő.”
„Azt hiszem, már tudja. Elindult a papírzsebkendő irányába…”

– Oké, ezek nem a saját gondolataitok, emlékeitek – próbálta az operátor valamelyest kitisztítani az összekuszálódott gondolatgombolyagot.
Gombolatgondolyagot… Gondolyatgombolagot… Galambgólyagalagonyát…
„Beakadt az írógép billentyűje?”
„Istenem, haladhatnánk?”
„Szánalmas…”
„Mindjárt elnevezlek! Minek nevezzelek?!”
„Legyen Montague és Capulet…”
„Na, itt lett kaput!”

„– Vigyázz a szádra, mert elkenem!”

 „– Édesem, nem kell élvezned, csak csináld!”

Kettős kereszt (#Wetoo1.)

“– Te még mindig vicces vagy! Tényleg dumálhatnánk…”

„– És? Fogadjunk, annyi már hótziher, hogy humán földlakó…?”

 „– Azért, tesó, ha három lábad nő vagy tüzet kezdesz okádni, azonnal gyere be hozzám!”

 „– Te készen vagy, cicám, mint a házi feladat…!”

 „– Na, most vagy hívj el randira, vagy hagyj békén! – nézett rá hűvösen a nő.
– Majd, ha pasival akarok randizni, elhívlak – vágott vissza vigyorogva a férfi.”

„Ahhoz élni kell, hogy így fájjon valami.”

Testcserés számadás (#Wetoo2)

„Hogy is csinálja ezt egy pasi?!”

 „Dante pokla ehhez képest bazári vidámpark.”

 „– Valósítsunk meg minden huncutul mocskos álmot!”

 „Micsoda aberrált humora ez a sorsnak!”

 „– Látni akarom, hogy élnek!”

 „– Kismadárkám, amint tehetem, kijuttatlak innen. Csak még tarts ki egy kicsit!”

Emlékkönny (Egy igen-zet története)

 „Ők a harcok során vajmi kevéssé láthattak asszonyt, ha szerencséjük volt, élve, bár inkább csak holtan. „Jaj lesz itt a szüzeknek, véneknek, de még a viselősöknek is!”

 „– Maradj magadnak! Csak elbotlottam. Ha nem fog meg, ott fulladok. Kedves volt, és ennyi. Nem kell mindenbe mindenfélét belegondolni!”

 „– Nem akarok visszamenni! Nem tudok aludni, és most itt bolyongok. Nem tudok mit kezdeni se magammal, se veled, csak a közeledben akarok lenni, de hiába mondom, ha te nem érted!”

„– Csak ez a… szerelem ne volna!
– Elmúlik majd. Eleszi innen a fene ezeket a francokat, és elmúlik, hallod-e! (…) – Csak ne lennének ilyen csinosak!”

 „A szívére és a vérére akart hallgatni mostantól, eltemetve egy sötét odúba az elméjét. „Itt és most”, ami egyelőre „a mennyországban és örökké” jelentéssel bírt.”

 „Senkit nem az határoz meg, honnan jött, hanem az, hová tart.”

Az amulett rejtélye (Tripiconi sztori 1.)

„– Megyek már, ne ordíts, mint egy szabadnapos vasárnapi szamár, pláne, hogy szombat van!”

 „– Csöbörből vödörbe, hitelért hitelt, édes jó Istenem, itt már csak a csoda segíthet!”

 „– Tetszik a gondolkodása!”

„– Édes jó Istenem, úgy kérlek, együnk már, kilyukad a belem, ámen! – könyörgött egy sort egy tinihang az asztal végéről.
– Arabella, viselkedj már, vendégeink vannak! – sziszegte oda a nővére.
– Nemhogy attól féltenél, hogy agyonvág egy villám, mert beszólok az Úristennek…
– Az én villám vág agyon, ha nem fogod be a szád!”

„– Szeretem a kihívásokat!”

– Szeretnék még olvasni, I would like to read more!

Város a föld alatt (Tripiconi sztori 2.)

„– Azt kívánom, Jeél adjon neked is könnyeket, apám, ha már szívet nem adott!”

 „– Mi a fene ez Csipkejózsika nyakában, és egyáltalán hogy került hozzád?”

 „– Mi a fene ez Csipkejózsika nyakában, és egyáltalán hogy került hozzád?”

 „Hogyan hiányozhat nekem valaki úgy, hogy közben egy másik személy is pokolian hiányzik? Hogy működik ez? Van valami célod ezzel? Kinek mondjam el kétségeimet? Kiben keressem meg azt, aki mellett nem maradok egyedül? Kérlek Jeél, válaszolj, mondj valamit, adj egy jelet!”

“– Honnan jöttél, te lány, a Marsról?”

– Pokolba a szerelemmel! – kiáltotta harciasan.
– Ez az! Girlpower! – csatlakozott hozzá tettestársa.”

 „Ez az enyém, ha kell használni fogom, nosza, gyere, állíts meg, ha mersz!”

A lantidák felfedezése (Tripiconi sztori 3)

 „– De miért nem árultad el, hogy ilyet is tudsz? Mindig meglepsz valamivel, te lány!”

 „– Ne legyetek már kishitűek, gyerekek! Egész idáig csodák sorozata vezérelt titeket, és most egy kis lakattól megfutamodnátok?!”

 „Való igaz, mindennap a halál és a bukás ugyanúgy leselkedett rájuk, mint a túlélés és a siker jutalma. A különbség annyi volt, hogy míg az elsőt könnyűszerrel elérhették, a másodikért meg kellett dolgozni.”

 „– A, cette petite fille est d’une romatique! (Á, ez a kislány tele van romantikával!)”

 „– Nem ismerlek régóta, de azt tudom, hogy amit akarsz, azt eléred, ahogy én is!”

 „Eszébe jutott egy idézet a jó öreg Antoine de Saint-Exupéry-től: „Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.” Nem fordult meg, de érezte Gregoria pillantását a hátán. „Most egy irányba nézünk. Talán van remény.”