Éjfél után nem sokkal fél kettőkor sikerült befejeznem ezt a csodát Jay McLean: Kick ​Push – Lebegés (Lebegés 1.) c. könyvet, de még úgy olvastam volna még tovább is, de sajnos elfogytak a lapok, amit bánok, mert nagyon megszerettem a szereplőket, főleg Tommyt. :) De a többieket is nagyon hamar megkedveltem. :)

Fülszöveg:

Értékelés:

Ez nekem most nagyon betalált. Imádtam az elejétől a végéig, habár eleinte tartottam tőle, hogy nem fog tetszeni, de kellemesen csalódtam. Az írónő stílusa nagyon tetszik, annyira szépen ír, és már most olvasnám máris a következő részét, de nincs még meg nekem, de igyekszem minél előbb megszerezni. :D Sok érzelmet felvonultatott az írónő, szerelmet, bánatot, örömöket, boldogságot, félelmet, dühöt, szenvedést, szenvedélyt, kételyt, aggódást, és mindezt még én is átéreztem a karakterekkel együtt, amiket átéltek, azok a pillanatnyi érzések, nem mindig voltak könnyűek számukra sem. Josht már az elején megkedveltem, csupa szív srác, bár néha hirtelen haragú, amit meg is értek, nem egy könnyű sorsot szántak neki, de igyekezett a legjobbat kihozni belőle, bár a számára legfontosabb emberek elfordultak tőle, pont akkor, amikor nem kellett volna. :/ Nagyon sajnáltam őt érte, nem ezt érdemelte volna, főleg, hogy milyen fiatalon apává kellett válnia...

Joshnak is van vagy ezer hibája, de mégis nagyszerű apa lett belőle. Tommy pedig annyira, de annyira cuki volt, imádtam őt, annyit nevettem a vicces jeleneteiken, főleg amikor Becca is bekapcsolódott a történetbe. :D Nagyon aranyosak voltak együtt, végig nekik szurkoltam. Ennek a csodás hármasnak, és a barátaiknak. :) Becca, akit szintén hamar megkedveltem, annyira érdekes egy karakter, egy nagyon szomorú múlttal, amiért nagyon sajnáltam, főleg amikor kiderültek a dolgok, ami olyanná tette, amilyenné vált. Ő se érdemelte ki mindazt, amit kapott, és azt a személyt annyira utálom, sőt gyűlölöm, hogy ezt tette vele, undorító. Nagyon mérges voltam a vele történtek miatt, Becca sem ezt érdemelte volna, de Josh sem. Alig várom a következő részét, hogy olvashassam, minél előbb, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogyan is folytatódik hármójuk sorsa, főleg a kicsi Tommyra. :)

Mellettük még akiket nagyon megszerettem Chazarae, Robby, Kim, Hunter és Chloe. :) Ők is nagyszerűek voltak, Hunter a legjobb barát, ahogy Chloe is, Robby és Kim, mert annyira jó fejek voltak, és annyira szerethetőek, szórakoztatóak, mert Josh és Tommy a legjobbat érdemli ezek után, de Becca is. :) Imádtam a közös pillanataikat, annyira szórakoztatóak tudtak lenni, a kis humorzsák vagy ezerszer csalt mosolyt az arcomra, ő volt a legjobb dolog köztük, miközben a felnőttek felültek egy érzelmi hullámvasútra, addig Tommy tett róla, hogy a körülötte levők ne felejtsenek el mosolyogni sem, csupa vidámság ez a kissrác. :D Annak meg plusznak örülök, hogy Josh végre elkezdte élni az álmait, és Becca is, de már alig várom, hogy a kezemben legyen a folytatás, mert annyira kíváncsi vagyok, hogy hogyan alakul a sorsuk a továbbiakban. :)

Kedvenc idézeteim:

„– Csak közölte velem a hírt, aztán elküldött, azt mondta ez az ő döntése, nem akarja, hogy beleszóljak.
– Ez hülyeség!
Megint vállat vontam.
– Nem volt jobb ötletem, úgyhogy azt csináltam, amit kért.
– Te mit szeretnél?
– Nem gondolni rá.
– Nem tehetsz úgy, mintha semmi sem lenne!
Felemeltem a fejem, de továbbra sem néztem rá.
– Azért nem akarok gondolkozni, mert nem akarom, hogy a fejem és a szívem ráálljon valamire, miközben lehet, hogy ő pont az ellenkezőjét választja.” (8. oldal)

„Itt valami nem stimmelt. Amikor az emberek megtudták, hogy gyerekem van, általában kétféleképpen reagáltak: 1. azonnal elmenekültek, vagy 2. olyan szánakozó arccal néztek rám, hogy kedvem lett volna leütni őket.” (22. oldal)

„Kigondolná, hogy egy ablak képes ennyire elvonni az ember figyelmét?
Jó, lehet, hogy nem az ablak, hanem aki mögötte áll. Egy egész nap eltelt, és én azóta is csak rá gondolok. Tegnap, amikor egyszer csak ott termett mellettem, amivel majdnem a frászt hozta rám, elég volt ránéznem, és ismét csapdába estem. A szeme csapdájába.
A szemére figyeltem fel először. Igazából az volt az egyetlen, ami megmaradt belőle.
Aztán megszólalt.
És akkor eszembe jutott, miért tartott már az első alkalom után is olyan sokáig, hogy kiverjem a fejemből. A hangja miatt. Nem mondom, hogy ijesztő, de mély és fátyolos. Szinte reszelős. Emlékszem, amikor először meghallottam, nagyon furcsálltam – sehogy sem illett ez a hang egy ilyen lányhoz. A legtöbb csajnak idegesítő, magas hangja van. De a tegnapi után rájöttem, hogy mégsem fura. Inkább szexi.
Mint ahogy az egész csaj.
És totál izgalmas.” (38. oldal)

„– Minden bibin segít a puszi.
Basszus! De cuki!
[…]
– Köszönöm – mondom, és felállok.” (57. oldal)

„Az ujjai a hajamba túrnak, a szemem továbbra is csukva van, az egész testem libabőrös. Azon gondolkodom, ő is érzi-e. Hogy nem csiklandozzák-e az ujjait a tarkómon lévő hajszálak, de közben a keze a nyakamra csúszik, a feje megemelkedik, egy csókot lehel a fülem alá, és akkor esküszöm az életemre, minden megáll. Minden.
A légzésem.
A keze.
A szívem.
Az ajka.
Az egész világom.
Minden.
Megáll.
Aztán kiengedi a levegőt.
Kinyitom a szemem.
– Olyan jó az illatod! – suttogja.
És akkor kezdődik minden elölről.
Minden.
Csak most még intenzívebben.
A légzésem.
Az érintése.
A szívverésem.
A csókja.
Merthogy csókol.
A nyakamtól az államig, én pedig lehajolok, hogy összetalálkozzon a szánk… de amikor az ajkam az övéhez ér, és az ajka puha és meleg érintése végigsöpör az érzékeimen, lefagyok. Ott ülök, a szám a létező legszexibb lány száján, és fuldokolni kezdek.
Szó szerint fuldoklom.” (71-72. oldal)

„– Robby bácsi!
Robby és Kim kiszáll, és ugyanolyan szélesen vigyorognak, mint Tommy. Tommy odarohan Robbyhoz, és megöleli.
– Hallom, apád akkora balfék volt, hogy elfelejtett homokot venni a homokódhoz – mondja, és megcsiklandozza Tommy oldalát.
– Apa dalfék – nevet Tommy.” (79. oldal)

„[…] Időd van. Kifogás, na, az nincs. Gyerünk!” (101. oldal)

„– A hülyeséget félretéve komolyan gondoltam, amit mondtam. Ne érd be kevesebbel! Ne köss kompromisszumot! […] És egy nap megkapjátok, ami jár nektek. Megkapjátok.” (120. oldal)

„– Hű! – A mellemre húzom a takarót, és próbálok levegőhöz jutni.
– Ne haragudj! – dünnyögi, és megcsókolja a vállamat. Felé fordítom az arcom, és látom, hogy mosolyog.
– Miért ne haragudjak?
– Az első miatt.
Felkacagok.
– A másodikkal és a harmadikkal jóvá tetted.
– Igen? – kérdezi, és elvörösödik. – Remélem.
– Igen. Hidd el!
[…]
– Ez most hülyén fog hangzani – motyogja, és közben rám néz –, de annyira szeretném, ha egy csomó ember lenne most körülöttünk, akiknek elbüszkélkedhetnék veled.
– Mint valami trófeával?
– Nem tudom. […] – Valószínűleg csak elordítanám magam, hogy ez a dögös csaj hajlandó volt lefeküdni velem.
A fejemet csóválom.
– Mekkora majom vagy!
– Csak viccelek.” (184-185. oldal)

„– Most viszont pisiszünetet kell tartanom.
– Ki az a barom, aki szerelmet vall, aztán bejelenti, hogy pisiszünetet tart?
Csak nevet, és becsukja maga után a fürdőszobaajtót, én meg ülök zakatoló szívvel, csordultig érzésekkel.” (187. oldal)

„– Ha helyre akarod hozni, hát hozd helyre! Elég idős vagy ahhoz, hogy eldöntsd.” (238. oldal)

„Hunter fekszik az ágyamban, a feje kinyújtott karján pihen.
– Jó reggelt, hercegnőm!
Olyan messzire ugrok tőle, amilyenre csak tudok.
– Mi a szar!!?
– Annyira jó voltál tegnap éjjel! – mondja az ajkát csücsörítve, aztán egy csókot lehel felém. – Életem legjobbja.
– Furcsán viselkedsz.
Elmosolyodik.” (244. oldal)

„A kormányba bokszol.
És összetörik.
A fiú, akit szeretek, összetörik.
Nincs annál szomorúbb és kegyetlenebb, mint amikor valaki, akit szeretsz, a szemed előtt hullik darabokra, te pedig semmit sem mondhatsz vagy tehetsz, hogy segíts rajta.” (298. oldal)

„[…] Most viszont meg kell élned az álmodat. Használd ki! Szívd magadba! Élvezd az életet! […] – Gurulj!” (344. oldal)

Könyv adatai:

Könyv: Jay McLean: Kick ​Push – Lebegés (Lebegés 1.)

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2019

Borító értékelése: 10/10 :)

Kötés: Puhatáblás

Oldalszám: 352. oldal

Fordította: Pulai Veronika

ISBN: 9789634576433

Ajánlom: Mindenkinek. :)

Ennyi csillagot adok rá:

Végszó:

Szóval, csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a csoda könyvet is, nekem tetszett. :) Az írónő stílusa is tetszik, remélem a folytatása is ilyen jó lesz, mint ez is volt, kíváncsian várom. :) További jó olvasást mindenkinek! :)

Smurfettereads