Értékelés:

Hmm... ez nagyon tetszett nekem, mint ahogy Elle Kennedy The Off-Campus sorozata is hatalmas kedvencem még mindig, imádom a hokis fiukat. :-) ❤ Az tuti, hogy ezek után újra kell olvasnom a sorozatot, mert ennyi nem volt elég a fiúkból. :-D Fitz és Summer története is nagyon tetszett nekem, bírtam a párbeszédeiket a civakodásaikat, jó sokszor megnevetettek engem. :-D Eleinte tartottam ettől a könyvtől, mióta megvettem, azóta a polcon csücsült, és akárhányszor ránéztem, nem akaródzott lemászni onnan, de kellemesen csalódtam benne, mert imádom. :-) ❤ Szórakoztató volt, humoros párbeszédek, nagyon is szerethető egy romantikus történet, imádni való karakterekkel, (főleg a hokisok. :P) és alig várom, hogy kezembe kerüljön a folytatása, eskü, hogy azzal nem fogok ilyen sokáig várni. XD

Örülök, hogy Fitz előbujt az árnyékból, és ehhez csak egy bizonyos nő kellett. XD De végre megismerhettem milyen is ő valójában, plusz még őrjítően szexi is. :-) ❤ Bár jó párszor tökön szerettem volna rúgni a viselkedései miatt, ahogy bánt Summerrel, de még így is totálisan odavagyok érte is. :-) ❤ Ennek ellenére csupa szív ember és tök jó fej, habár eleinte nehéz túllépnie a komfortzónáján, de végül csak sikerül neki. :-) Jelenleg most ő az abszolút kedvencem, teljesen levett a lábamról, örülök, hogy végre olvashattam róla, már az Off-Campusban is nagyon kíváncsi voltam rá is. :-D

Summert végig nagyon bírtam, szórakoztató volt, és vicces, tök jó fej csaj, irtó hamar megkedveltem őt az első perctől kezdve. Ha jól emlékszem először Dean részében tűnt fel, és akkor is nagyon szimpatikus volt nekem. Szerencsére nem volt az az elkényeztetett apuci kicsi lánya, hanem egy belevaló tökös csaj, aki kiállt saját magáért, és másokért is. Egy full pörgős csaj, aki imád pörögni, szórakozni és sosem marad egy helyben. Nagyon bírtam őt, tök jó páros voltak, Fitzgeralddal, én nagyon jót szórakoztam rajtuk. XD

Brennát is nagyon bírom, alig várom a saját részét, hogy olvashassam, mert annyira szimpi volt nekem ő is, bírtam, ahogy ugratták egymást Summerrel is, szóval kíváncsi vagyok rá is. :D A hokis és a focis pasiknak, pedig extrán megőrültem, főleg Garrett, Tuck, és Dean, meg Hunter, Hollis, meg a többiek, tök jó volt róluk is olvasni, és hogy megemlítették Loganéket is, csak kár, hogy nem bukkantak fel a történet során, de kárpótolt az írónő Deannel, Tuckerrel és a cuki kislányával, meg Garrettel is, pár mondatban, amit imádtam. :-) ❤

A ruhapróbás jeleneteket imádtam, meg a divatbemutatós jelenetet, meg ahányszor Fitz felkapta Summert, annyira vicces volt, azokon a részeken jókat nevettem, meg a Brennával említett párbeszédeken is, de még imádtam a Hunterrel közös pillanatokat is Summerrel kapcsolatban. Szegény srácot végig sajnáltam, főleg a vége felé, nem értem, hogy miért kellett így végződnie, de remélem, megbékél, a kis szentem. :/

Rossz volt olvasni a szerelmi háromszög miatt, mert a vége mindig az, hogy megsérül valaki lelkileg, és szegény Hunter, se ezt érdemelte, bár piszok nagy csajozó gép, de én őt így imádtam, ahogy Hollist is, pedig mekkora gyökér. XD De annak ellenére nagyon is szórakoztató, és szexi is, őt is nagyon sajnáltam, olyan után ácsingózik, aki kvázi elérhetetlen. :/ Nagyon szívtelen húzás így velük kapcsolatban, de ilyen az élet. :/

Mellesleg végig gyűlöltem Laurie-t, az a fickó, undorító... már az elején levágtam, hogy nem túl őszinte az érdeklődése a tanítványai felé, főleg a lányok felé, undorító... az ilyen ne menjen tanárnak, ha nem veszi komolyan a diákjai munkáját, főleg ne egy ilyen perverz. Gusztustalan. :/

Szóval, tök izgatott vagyok a folytatás miatt, alig várom, hogy olvashassam, az írónő stílusát még mindig nagyon szeretem, és azt, ahogy alakítja a történeteit, ráadásul ezer köszönet neki, hogy megálmodta a szexi hokis fiúkat, akik ízig-vérig izgalmasak, érzelmesek, őrjítően szexik, és nagyon szerethetőek is. :-) ❤

Kedvenc idézeteim:

„– Jaj, hagyjuk már a melodrámát!” (8. oldal)

„Csesszék meg ezek a hülye libák!” (9. oldal)

„Semmi baj. Minden rendben lesz. Lélegezz nyugodtan!” (11. oldal)

„– Ez most komoly? […]
– Mi?
– Egy nőt nem az aktuális pasija, hanem a teljesítménye alapján ítélünk meg.” (14. oldal)

„– Csak annyit mondok, hogy ne vesd el azonnal az ötletet. Ne harcolj ellene, csak sodródj az árral! – vereget vállon.
Sodródjak az árral.” (37. oldal)

„Ami azt illeti, zavar ez a nagy nyugalom. A csönd nem a barátom. Ilyenkor az ember magára marad a gondolataival. Szembe kell néznie mindazzal, amit napközben félresöpört: a félelmekkel, amik csak átmenetileg múltak el, és a titkokkal, amiket próbál elrejteni.
Nem szeretem a saját gondolataimat. A legtöbbje bizonytalanság, önbizalomhiány, önkritika és érdemtelen önteltség elegye.” (75. oldal)

„– Inkább biztos, mint a halál.” (79. oldal)

„– Úristen, de makacs egy nőszemély vagy! Mindig ilyen voltál?
– Igen. Én ilyen vagyok. Makacs – fonom össze a karom a mellkasomon. – Viszont tudod, milyen nem vagyok? Műveletlen. Mert tudok olvasni!” (91. oldal)

„– Ne tedd ezt velem, Summer!
– Mit?
– Ne vigyél be a sátán barlangjába!
– Úristen! És még én vagyok a drámakirálynő! […] – Bemegyünk, és kész.” (103. oldal)

„Ennek ellenére én mindig próbálok kedves lenni mindenkivel, még a gyűlölködőkkel is. […]
Szóval igen, én a girl power jegyében élek. A nőknek össze kell tartaniuk, és én Nő vagyok, nagy N-nel.” (139. oldal)

„– Lélegezz!” (184. oldal)

„[…] Most pedig fogd be szépen, és vetkőzz!” (191. oldal)

„Elképzelem, ahogy azon a mély hangján azt suttogja: Summer! Totál feltüzelsz.
– Baszki, ne nézz így rám! – szólal meg újra.
Felpillantok. Jó, a szavak nem egyeznek, de a hang stimmel.
– Hogy? – kérdezem erőtlenül.
A pulzusom egyik pillanatról a másikra nulláról millióra ugrik. Remeg a térdem.
– Tudod te, miről beszélek. Hagyd abba!
– Mit hagyjak abba?
Felmordul. Ez a dühös, állatias morgás lángra lobbantja a lábam közét, majd továbbterjedve a bőröm minden milliméterét felforrósítja. Már egyáltalán nem érzem a hideget. Ha tök meztelenül állnék a szibériai tundrán, akkor sem fáznék. Azt hittem, tudom, milyen az igazi vágy, de úgy tűnik, tévedtem.
– Ne szórakozz velem!” (222. oldal)

„Menekülj, ha kedves az életed!” (279. oldal)

„– Gyerekként hogy birkóztál meg ezzel? – kérdezi.
– Úgy, hogy láthatatlanná váltam.” (307. oldal)

„– Fergeteges a humorod.” (313. oldal)

„– Rajtad egész este nem volt bugyi? – nyögöm elfúló hangon.
– Nem. Ez a ruha nem tűri meg az alsóneműt.” (354-355. oldal)

„– Jó. Akkor felmérést kell végezned a csapattársaid farokméretéről. Keress nekem egy elefántot!
Próbálom nem elnevetni magam. Egek! Ez a lány elképesztő.
– Meglátom, mit tehetek – ígérem.” (375. oldal)

„– Légy kedves!” (386. oldal)

Könyv adatai:

Könyv: Elle Kennedy: The Chase - A hajsza (Briar U 1.)

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2019

Borító értékelése: 8/10

Kötés: Puhatáblás

Oldalszám: 408. oldal

Fordította: Barthó Eszter

ISBN: 9789634576242

Ajánlom: Azoknak, akik szerették, szeretik a hokis fiúkat, és Elle Kennedy könyveit :) ❤

Ennyi csillagot adok rá:

Végszó:

Az írónő stílusa még mindig nagyon tetszik nekem, szeretem ahogy ír, és azt is, ahogyan keveri a romantikát, az erotikát a humorral, nagyon ért hozzá, és ettől a karakterei abszolút szerethetőkké válnak, legalábbis némelyikük. :D Imádom a lazaságukat, és azt is, hogy Elle Kennedy nem bonyolítja túl a szálakat, de nagyon jól keveri a lapokat, a szereplők sorsait, néha már azt kívánom, hogy bárcsak én is egy könyvszereplő lehetnék, vagy hogy a való életben is ilyen könnyű legyen párt találni, aki elfogad olyannak, amilyen vagyok, de sajna az életben semmi sem olyan egyszerű... :/ De csak eljön ennek is egyszer az ideje, valamikor, ha eljön. :D Addig is ne csüggedjünk, olvassunk minél többet! :D További szép estét nektek, drága könyvmolyok! :) ❤ 

Smurfettereads