Köllő Bori: Átment ​rajtam egy Neander-völgyi c. könyv értékelése

Megtaláltam a férfiak titkos kódját

Ma befejeztem Köllő Bori: Átment ​rajtam egy Neander-völgyi c. könyvet, végre valahára. :D Nem tetszett nekem, pedig lehetett volna kedvenc is, de nem lett, mert végig szenvedtem ezt a 302. oldalt. :/

neandervolgy.jpg

Fülszöveg:

A ​lányok négyen vannak. Pasija mindegyiknek van, és egyiknek sincs, így legalább mindig van miről dumálniuk: a férfiakról.
Borit kicsi kora óta, kábé hatodiktól roppantul érdeklik a férfiak és ezt nem is szégyelli. Réka viszont úgy csinál, mintha nem foglalkozna velük, mert a többiekkel ellentétben röstelli ezt a dolgot, pedig neki is folyton a pasikon jár az esze és két perc alatt közel tud kerülni bárkihez. Panni, vagyis Anna, aki a legszebb a négy közül, kedves lány, mindenkivel el tud társalogni, jelenléte maga a kellem és a világbéke, de azért ő is bajba tud kerülni. Dorka, a negyedik barátnő, más, mint a többiek. Nem igazán vadító csaj, ő viszont rendelkezik egy fura, vele született készséggel: mindenkit azonnal megszerez magának, akit akar. Pár óra alatt.
Történetünk kezdetén ugyan mind a négyen bajban vannak, már ami az ügyeletes párkapcsolatot illeti, de Bori egy közös adriai kirándulás alkalmával krimibe illő körülmények között rábukkan A KÓD-ra, amiben minden benne van a férfiakról. Olyasmi, amiről minden nőnek tudnia kell, és aminek a segítségével minden jóra fordul. Na jó, majdnem minden…

Értékelés:

Ez a könyv, annyira rossz, hogy fájdalmas volt még olvasni, pedig a borítója, a címe nem rossz, de a belseje agysejteket képes legyilkolni. Amint nekiálltam olvasni, még a fejem is belefájdult ebbe a sok sületlenségbe, úgy éreztem, ha nem olvasok azonnal mást, egyetlen agysejtem se marad épen. Még gondolkodni se bírtam tőle, haladni meg vele, kész vicc volt. Kb 20-30 oldalig bírtam elviselni, vagy csupán csak 10 oldalig, de végig szenvedtem vele.

Amit az írónő művelt ezekkel a karakterekkel… Annyi sületlenséget rakott bele, hogy akár jó is lenne, de mégsem az, mert még szórakoztató sem tud lenni, a poénok se átütőek, a karakterek szánalmasak. Sajnáltam őket, nagyon is, hogy mennyit kellett nekik azért szenvedni, hogy a pasijuk foglalkozzon már velük, ez az egész annyira erőltetett volt, mintha ezek a nők, nem értenék, mit akar a pasijuk igazából. Fárasztó volt, idegesítő, unalmas volt végig olvasni ezt a könyvet. Hibbantak voltak egytől egyig.

Nem is tudom, minek jelentkeztem én erre az utazókönyvre egyáltalán, tök felesleges volt ennek ki tennem magam, és az agysejtjeimet, de legalább az utolsó 150 oldalt gyorsan ledaráltam hajnali fél háromig űztem magam, hogy már csak 40 oldalnyi maradjon délutánra, és sikerült is. Végre végeztem vele, és azt hiszem, soha többé nem veszek a kezembe ilyen gáz könyvet, és senki sem fog rá venni, hogy kínlódjak egy ehhez hasonlóval. Az összes karakter buggyant, nem volt jó, legalább is nekem. De lehet, hogy másnak ez tetszeni fog, de az-az ő dolguk. :D Nekem nem jött be, kész, ennyi!

Az írónő stílusa egyébként nem olyan rossz, elmegy. Csak ez a sok sületlenség, nagyon fárasztó és idegesítő, csoda, hogy ezután maradt egyáltalán valamennyi agysejtem. Panni, Bori, Dorka, Réka, Kígyó, Szabó, Jani, Zsiga, fárasztóak. Pusztítóak, agysejt romboló kis humánok, óva intem a következő olvasóját ennek a könyvnek, csak óvatosan. XD De Peti és Marko talán szimpatikusak voltak nekem, leginkább szegény Markot sajnálom, az olasz-horvát pasit, ő tök szexisnek tűnt végig, és nem ezt érdemelte volna ki, hogy így bánjanak el vele, ezek a csajok…

Kedvenc idézeteim:

„– Öreg vagy kölyök?
– Találd ki!” (8. oldal)

„– Mióta ismered?
– Másfél hete.
– Lefeküdtetek?
– Mit gondolsz?
– Bravó!
– Aznap.
– Bolond vagy te, hányszor mondtam, hogy ne csináld!
– Nem akartam, de ebbe most nem volt beleszólásom.
– Mi az, hogy nem volt? Olyan nincs. Annyira jó ez a pasas, vagy esetleg megerőszakolt? Azt azért nem hiszem, nem vagy te már olyan jó csaj, nem is vagy húszéves, és mostanában nem divat. Alig maradt a pasikban tesztoszteron: olvastam, hogy fele sincs a száz évvel ezelőtti átlagnak.
– Egyik sem, hagyjál már! Amúgy kösz.
– Szívesen. Tényleg nem értem. Legalább jó volt?
– Mint amikor átmegy rajtad az úthenger.
– Hát akkor most mi a baj? Lekopott, vége. Hurrá!
– Másodszor is olyan volt, mint amikor átmegy rajtad az úthenger, és harmadszor is. Semmi javulást nem mutatott.
– Ismétlem: örülj, hogy eltűnt és nem hívott többet.” (8-9. oldal)

„– Nem bandita, nem akar ő senkinek sem ártani, csak olyan, mint a szél, sokfelé képes fújni. Próbáld meg rendszerességre szoktatni a tornádót vagy a tájfunt! […]
– Te meg odatartod az arcod a viharnak – szóltam közbe.” (26-27. oldal)

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

„– Igen, kicsit túl sok szó esett köztünk a kajáról. A volt férjem imád enni, ételről beszélni, inni is, meg szexelni is. De ne haragudj, Borikám, ki nem?
– Vannak azért ezeknél fontosabb dolgok is az életben.
– Mint az evés és a dugás? Említs már párat!
– A szeretet? Az emberi kapcsolatok? A tudományok? A művészet?” (40. oldal)

„Utálom, ha az időmmel szórakoznak, és ha valaki átver. Azzal nem állok szóba.” (47. oldal)

„[…] A szeretetnek nincs ára – nyafogott.” (77. oldal)

„Elengedtem a fülem mellett, hogy egy feleséget gatyához hasonlított, ráadásul mellékesen levízihullázta a küllememet.” (110. oldal)

„– MENJÜNK KI KÁVÉZNI!
[…]
– Gyerünk!
– Menjünk!
– Indulás!” (119. oldal)

„Pár év van benne, utána fene tudja, mi lesz velem, máshoz sem értek, a jól férjhez menéshez végképp nem, de majd csak lesz valami.” (127. oldal)

„Ne ítélkezzünk feleslegesen.” (144. oldal)

„– Mi van? Ilyen baromi lassan olvasol?
[…]
– Nyugi, ne türelmetlenkedj!” (208. oldal)

„– Ő mire vágyik?
– Agyi stimulációra, kalandokra, történésre, arra, hogy újat tanuljon a csajától mindennap, és hogy az mindennap más legyen.
– Mi vagyok én? Online sakkjátszma?
– Sajnos nem vagy olyan, mert akkor most ott ülne nálad, és nyomkodná a gombjaidat, mint a számítógépét vagy a telefonét, de sajnos te ennyire nem kötöd le, attól tartok.” (209. oldal)

„Azért egy nő életében nem a férfi a legfontosabb. A házasságról nem is beszélve. Hol divat az már? Egy rakás semmi az egész, elavult és poros intézmény!

227. oldal

Utálok az emberek képébe kamuzni, nem is igen szoktam, de a lojalitás néha rávisz. Az a hülye jó természetem, az!” (245. oldal)

„Pedig senki sem vágyik arra, hogy végre valahára öreg legyen, amikor ugyan szintén felkopik majd az álla, de már nem lesz annyira ciki. És azzal váltsa meg a szabadságát, hogy öreg szabad sikertelennek és szegénynek lenni, mert akkor már nem baszogatnak ezzel az ismerőseid és a rokonaid.” (262. oldal)

„Tessék eljöttem, mi egyebet adhatnék még neked, élvezd a társaságomat!” (301. oldal)

A könyv adatai:

Könyv: Köllő Bori: Átment ​rajtam egy Neander-völgyi

Kiadó: Atlantic Press kiadó

Kiadás éve: Budapest, 2021

Oldalszám: 302. oldal

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789635570225

Ajánlom: Hmm… leginkább csak azoknak, akik szeretik az ehhez hasonló történeteket…

Ennyi csillagot adok rá:

2_es_fel.jpg

Végszó:

Hát, nekem nagyon nagy csalódás volt ez a könyv. Jó pár éve nem vettem már részt, az utazókönyves eseményen, de most a csalódásom miatt, megbántam, hogy erre jelentkeztem, remélem másnak jobban fog ez tetszeni, mint nekem...

További szép estét!

Smurfettereads