Fróna Zsófia: Fegyverek Háza (Fegyverforgató 1.) c. könyv értékelése

fegyverek_haza.jpg

Egy hetet fejeztem be, Fróna Zsófia: Fegyverek Háza (Fegyverforgató 1.) c. kötetet. Habár az eleje lassan indult be nekem, eleinte nehezen rázkódtam bele az E/3-as szemszögbe, de az első 50 oldal után, csak úgy száguldoztak a lapok. Alig bírtam letenni utána már volt, hogy hajnali fél négyig olvastam, nem bírtam szabadulni tőle, fűtőt a kíváncsiság. De aztán csak le kellett tennem, mert már bizseregtek a szemeim. :D

Fülszöveg:

Egy lány.
Egy farkas.
Egy tőr.
Egy történet…

A harcos lélek küzdeni fog a végsőkig, a gyenge feladja, mielőtt célba érne.
A tizenhét éves Megaira feszegeti saját határait, mindent megtesz, hogy kiderítse, mire hivatott.
Miközben próbál rájönni, valójában hová tartozik, rejtélyes meghívást kap a Fegyverek Házába.
Vajon az a sorsa, hogy fegyverforgatóvá váljon?
Ahhoz harcos lélek kell, Megaira azonban még soha életében nem emelt kezet senkire.
Megállja majd így a helyét?
A válaszok keresése közben rájön, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak veszélybe sodorva a világot, amibe csöppent és a jövőjét, ami felé eddig csupán pár lépést tett.
Lehet egy békés természetű lányból fegyverforgató?
Tényleg ezt a sorsot szánták neki, vagy valami egészen mást?
Meg tud küzdeni a rá leselkedő veszélyekkel, vagy elbukik?

A tét hatalmas, sikerén vagy bukásán több múlik, mint gondolná…

Értékelés:

Imádtam olvasni, amint belerázódtam egyre jobban élveztem a könyv olvasását, és már az első perctől kezdve megkedveltem Megaire-t és a barátait. :D Örülök, hogy ezt is megvettem a könyvhéten. :D Annyira érdekes volt ez a sztori, teljesen beszippantott engem, egy-egy beszóláson akkorákat nevettem, de ez leginkább Christopher és Megaira párbeszédeinek köszönhető, olykor nagyon meg tudtak nevettetni engemet, annyira imádom őket. :D Remélem, a következő részben is ilyen viccesek, és szórakoztatóak lesznek. :D Fróna Zsófia humorát is imádom, meg azt is, ahogy felépítette ezt a lenyűgöző világot, ezekkel a nagyszerű karakterekkel, akiket csak megkedvelni lehet. :D Az írói stílusát is megszerettem, nagyon tetszik nekem, szóval kíváncsi vagyok, mit tud még ezen kívül az írónő, és tudja-e fokozni a folytatásokban, amit ebben a részben felépített. :D Kíváncsian várom. :D

Nagyon tetszett nekem ez a sztori, főleg azért is, mert nagyon izgalmas volt, egyszerűen letehetetlen volt. Minden megvolt benne, amitől jó egy fantasy, és ezért én imádtam. :D Szóval, hamarosan tuti sorra kerül a második része is. :D Imádtam végig követni Megaire és a barátai, na meg a farkas történetét, alig várom, hogy folytathassam ezt az utazást. :D Amint befejeztem ezt a könyvet, már le is adtam a folytatásokra a rendelésemet a NewLine kiadónál. :D Megaire nem az a hisztis, beképzelt csaj, hanem nagyon vagány. Annyira bírtam, amikor oda-odamondogatott a tanároknak, főleg Christophernek. XD Na, az ő párbeszédeiket nagyon bírtam, néha fetrengtem a röhögéstől, ahogy cukkolták néha egymást, vagy egymást oltogatták. Tök viccesek voltak, bár néha Christopher annyira bunkó tudott lenni, de nem csak Megaire-el szemben, hanem a többi diákkal szemben is.

Voltak részek, amiket nagyon szerettem, meg jelenetek is, amiket imádtam, sőt párbeszédek is. A sztori jól fel lett építve, ahogy a karakterek is tökéletesek, én nagyon megszerettem őket. Megaire és a barátai mind annyira jó fejek, egy ellenszenves karaktert se tudnék felsorolni ebből a könyvből, mert jórészt mindenkit meg tudtam kedvelni, csak Tilde és a sleppje volt egy kicsit bosszantó, de igazából ennyi. :D Ahogy Christopher, úgy Tilde is tudott néha bunkózni, sőt szemétkedni, de kellett is egy ilyen karakter ebbe a történetbe. :D De rajta kívül nincs senki más, akit úgy utálnék, pont ellenkezőleg. XD Alant, Christophert, Tonyt, Kate-t, Brenda-t és Brendont, Jack-et, Antont, a farkast és a többi fegyvert is nagyon megkedveltem, sőt Megaire testvéreit is, meg Nancy-t is. :D Talán még Gertrude-t is, és Nina-t, meg az igazgatót is. :D Mind nagyon aranyosak és kedvelhetőek voltak, főleg Lily és Mily, meg Setan Kober, Sakura. :D

A Fegyverek Háza abszolút a kedvencemmé vált. Annyira izgalmas volt, és titokzatos, csak arra nem jöttem rá, ki vadássza le a diákokat, de azt tudom, hogy miért teszi, csak azt nem, hogy ki. Egyébként a farkas kilétét illetően, van tippem, hogy kicsoda Setan Kober, de úgy néz ki, az írónő ezzel a leleplezéssel várt a következő részig, de remélem, a sejtésem bebizonyosodik, de az sem baj, ha nem ő az, akire tippelek. :D Az viszont nem lepett meg, hogy Szvetlana felbukkant a végén, sejtettem, hogy valaki fel fog bukkanni Megaire családtagjai közül, akikkel együtt lakott az elején. Sejtettem, hogy közülük, valaki lesz a Legfelső Tanács kéme, szóval nem ért meglepetésként, hisz Nancy is tudott róluk, szóval nem ok nélkül volt dühös. :D Kíváncsi leszek, a végén jó döntést hozott-e Megaire.

Kedvenc idézeteim:

„Hatalmas szőrös mancs volt, erős, kés élére emlékeztető karmokkal. Besüppedt a matrac, ahogy a farkas ráhelyezte a testsúlyát, aztán megjelent a másik is, és végül az egész állat. Az egyszerű, de masszív faágy keservesen felnyögött, amikor a farkas a lány mellé ugrott.” (10-11. oldal)

„– Azt tudtam, hogy tudsz lőni – mondta a lány –, de nem gondoltam volna, hogy ennyire jól!” (21. oldal)

„– Ne aggodalmaskodj ezen. Ha akarja, el fogja mondani, ha nem… nos, az ellen nem tehetsz semmit. A titkokban az a legjobb, hogy idővel napvilágot látnak. Egyszerűen ilyen a természetük – mondta, és elmosolyodott.” (30. oldal)

„– Nekem nincs tervem – mondta végül, majd elvigyorodott. – Carpe diem! – kiáltotta széttárt karokkal, aztán megpördült a homokban.” (54. oldal)

„– Szókimondó csaj vagy. Ez tetszik, de nem fogok neked magyarázkodni.” (72. oldal)

„[…] Vicces csaj vagy, bírom a búrád.” (74. oldal)

„– Nem vagy valami szófogadó, mi?” (108. oldal)

„– Úgy dobálja a virgácsait, mint valami részeg kecske.
Brenda mérgében fejbe vágta testvérét az értesítővel, aki ettől még jobban nevetett.” (124. oldal)

„[…] Nem minden a külső!” (140. oldal)

„– Nyámnyilák – panaszkodott Christopher a halántékát masszírozva. – Héj, puffancs! – kiabált Kate-re. – Amit csinálsz, az baromi messze van a felüléstől. Inkább olyan, mintha… hintáznál.
Kate elpityeredett, de Christopher újból rákiáltott.
– Nem mondtam, hogy hagyd abba! Folytasd! És ha lehet, akkor ne úgy, mint egy partra vetett hal.
– Álljon már le! – fakadt ki Megaire és abbahagyva a felülést, könyökével a térdére támaszkodott. – Nem veszi észre, hogy megbánt másokat?
Christopher lassan a lány felé fordult, odalépett hozzá, és leguggolt.
– Nicsak, ki beszél? Te lennél az ügyeletes védelmező?
– Nem, de ami sok, az sok. Maga egy tanár, nem viselkedhet így velünk!
– Te akarod megmondani nekem, hogy hogyan viselkedjek? Ez vicces – vigyorgott a férfi. – Ez nem a máltai szeretetszolgálat, kölyök! Úgy bánok veletek, ahogy jónak látom. És most folytasd a gyakorlatot.” (143-144. oldal)

„– Akkor most tényleg magával kell verekednünk? – kérdezte Rebecca bizonytalanul.
– Igen, bogaram – grimaszolt Christopher a lány felé fordulva, majd ismét kihúzta magát. – És biztosak lehettek benne, hogy minden erőmet és tudásomat bele fogom adni. Engem nem érdekel, hogy hány évesek vagytok, hogy fiúk vagytok vagy lányok, vagy mi egyéb gyíkotok van.” (174. oldal)

„– Öcsi, te a marhaságaiddal fogsz mindenkit a sírba vinni – nevetett közben, és jelzett, hogy az órának vége.” (184. oldal)

„– Jézusom, de türelmetlen vagy!” (255. oldal)

„– Hé, Nagyláb megérkezett! – kurjantotta el magát Brendon, amikor leült közéjük.
– Mi van? Miért nagy láb? – kérdezte a testvére.
– Hát mert olyan, mint a jeti: mindenki tudja, hogy létezik, de még senki sem látta.
– Idióta – dünnyögte Brenda, de a többiekből kitört a nevetés.” (264. oldal)

„– Tudja, híre ment már a fegyverének. Makacs, önfejű, neveletlen és kiszámíthatatlan! Nem jó kombináció.” (276. oldal)

„– Te mindig tudtad, hogy fegyverforgató leszel? Te mindig tisztán láttad az utadat, hogy merre kell menned?
– Nem. És aki mást állít, az hazudik. Az, hogy kinek mi a sorsa, soha nem tiszta. Az nem egy tükörkép, inkább egy ködbe vesző árny.
– És honnan tudhatom, hogy jó úton járok?
– Azt általában érzi az ember.” (298-299. oldal)

„– Á, szóval szereti a kihívásokat.
– Így is fogalmazhatunk.” (334. oldal)

„– Csavaros eszű kis boszorkány vagy, azt meg kell hagyni – nevetett fel Christopher.” (359. oldal)

„– Folytathatjuk? – kérdezte.
– Mit… micsodát?
– A mászást!
A lány elhűlve nézett rá.
– Magának elment az esze? Az imént majdnem meghaltam!
– De csak majdnem.
– Maga bolond, komolyan mondom!” (384. oldal)

„– Ne csak helyeselj! Csináld!” (447. oldal)

„– Ne legyél már ilyen szívtelen!” (462. oldal)

„– Garantálom, hogy többet fogsz tanulni ebben a két hónapban, mint amennyit ezen a helyen ebben az egész évben megtudtál!
– Csak ne vidd vásárra a bőrömet!
– Ne félj, amíg engem látsz.
[…]
– Akkor kezdődjön a vadászat!” (492. oldal)

Könyv adatai:

Könyv:  Fróna Zsófia: Fegyverek Háza (Fegyverforgató 1.)

Kiadó: NewLine

Kiadás éve: Bakháza, 2020

Oldal szám: 494. oldal

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9786156182425

Ajánlom: Akik szeretik Zsófia munkásságát, és azoknak, akik szeretnének vele megismerkedni. :D

Ennyi csillagot adok rá:

5_csillag_2.jpg

A folytatások:

Végszó:

Bátran ajánlom azoknak is, akik még csak most ismerkednének meg Fróna Zsófia munkásságával, mint én is, nagyszerűen ír, és a karakterei mind különlegesek, egyediek. :) Alig várom, hogy folytathassam a Démonok közt c. kötettel a sorozatot, szerencsére sikerült beszereznem a Baljós szövetségesek c. könyvvel együtt, remélem ők is ugyanennyire fognak nekem tetszeni, mint a Fegyverek Háza. :D

További jó olvasást mindenkinek! Szép estét!

Smurfettereads