Értékelés:

Számomra nem tudta ezt a két kötetet überelni A marsit és A Hail-Mary küldetést, az Artemis, de nagyon jót szórakoztam Jazz beszólásain, hogy ki mondja, amit gondol, nem rejtegeti véka alá a véleményét. :D Igazán karakán, erős, és belevaló tökös csaj, aki nem fél semmitől se, elébe megy a problémáknak, és igyekszik mindent megoldani, ami tőle telik. :D Nem is csoda, hisz 6 éves kora óta a Holdon lakik, nem éppen a legális utakon jár, szereti bajba keverni magát. Bűnözőként és csempészként bele is keveredik egy jó nagy balhéba, és a végére jó sok ember élete forog kockán, meg a sajátja is… Voltak izgalmas pillanatok, bár nem túlpörgős a cselekmény, az akciót se igazán siettették benne, de a világot ismét jól felépítette Andy Weir. :D Alig várom, hogy ennek is láthassam a filmadaptációját, izgatottan várom, na meg A Hail-Mary küldetését, A marsi filmadaptációját imádom. :D

Nekem nagyon tetszettek a Hold és az Artemis leírásai, nagyon érdekesek voltak, meg a kohók, a Sanchez Alumínium leírásai, meg a begyűjtőkkel való kalandja. :D Bár így is hiányzott belőle nekem még valami… Nem tudom, hogy mi, de az hiányzott kissé, lehet, hogy több akcióra számítottam… Humorosnak humoros volt, de nem annyira, mint pl: A Hail-Mary küldetés, bár voltak jó kis beszólogatás, ugratások, Jazz karaktere viszont zseniális volt. Őt nagyon megszerettem, engem nem zavart, hogy káromkodott, jól állt neki, hisz egy kemény lány vált belőle a Holdon, és szerettem is azokat a részeket. :D

Svoboda volt a másik, akit nagyon bírtam, annyira fura fickó volt, de nagyon szerethető. :D Jól kijöttek Jazzel, végig drukkoltam nekik. :D Rudyt is bírtam, bár mindig el akarta kapni Jazzt, bármi áron meg akart volna tőle szabadulni, de Jazz mindig kivágta magát valahogy, ő tényleg tudta, hogy kell minden problémát túlélni, kiverekedni magát, még a lehetetlen helyzeteknél is volt valami jó megoldása, hogy megtalálja a megfelelő kiutat, ezt a végén is bebizonyította. :D Kelvin viszont nagyon érdekes volt, végig arra vártam, mikor bukkan fel végre, de ez elmaradt, kíváncsi voltam rá, annyira kíváncsi. Érdekes egy karakter, de még ő is jó volt, jól működtek együtt Jazzel.

Ngugi, Lane és Trond, Dale, Bob, Loretta, Jin Chu, és Jazz apja is érdekes karakterek voltak, na meg a kocsmáros Billy is. XD Érdekesek voltak, bár nem mindegyiket kedveltem meg az olvasás során. Jazz apját imádtam, nagyon kedves fickó, ahogy Lane is aranyon kislány. Ngugi is az elején kedvesnek tűnt, és ez a vége felé se változott, de nagyon kíváncsi voltam rá is. Szerettem volna egy kicsit többet megtudni róla. Dale és Jazz közötti feszültséget szerettem. XD Tetszett, ahogy Jazz beszólogat neki, és egyáltalán nem kíméli, de jól működtek együtt még ők is, pedig egyáltalán nem bírták egymást az elején, legalábbis Jazz nagyon fújt rá. :D

Jin Chu, és Loretta meg Trond is érdekesek voltak még, bár nem mindegyiket kedveltem meg, Loretta és Jazz szóváltásait viszont imádtam. XD Bob is jó karakter volt, ahogy Rudy is, őt is megkedveltem. :D Igazán nincs olyan karakter, akit megutáltam volna. Bár a sztori nem olyan pörgős, de nekem tetszett így is, bár van, ami hiányzott nekem belőle, de fogalmam sincs mi volt az. :D De tuti, hogy újra fogom még ezt is olvasni, mert Andy Weir stílusa nekem nagyon bejön.

Kedvenc idézeteim:

„Még a holdgravitációban is nehéz száz kilogrammnyi felszereléssel futni, de meglepődnél, milyen fürgén tudsz sürögni-forogni, ha az életed a tét.” (9. oldal)

„A hosszú szökellések kifizetődőnek bizonyultak. Most már tényleg csipkedtem magamat. Még Bobot is lehagytam, pedig ő a Hold legtapasztaltabb EVA-mestere. A lényeg: valahányszor talajt érsz, végy egy újabb nagy lendületet. De ez egyben azt is jelenti, hogy minden ugrás meglehetősen problémás, ha ugyanis elkúrod, pofával landolsz, és végigcsúszol a talajon. Az EVA-ruhák strapabírók ugyan, de azért jobb, ha nem regoliton gyalulod őket.” (10. oldal)

„– Ez egy eredményorientált szakma. A Hold egy aljas, vén ribanc. Őt nem érdekli, miért megy gajra a ruhád, egyszerűen csak kinyír, ha megtörténik.” (12. oldal)

„– Úgy hallom, Artemis népszerű romantikus úti cél. Sok friss házas jön ide?
– Nem igazán. Nem engedhetik meg maguknak. De sok idősebb pár jön, hogy felpörgessék egy kicsit a házaséletüket.
Értetlenül nézett rám.
– Gravitáció – világosítottam fel. – A szex teljesen más egyhatod G-ben. Remekül jön azoknak a pároknak, akik már hosszú ideje házasok. Így újra felfedezhetik a szexet együtt… mintha újdonság lenne számukra.” (23. oldal)

„– Mi ez?
– Bowmore házasítatlan malátawhisky. Tizenöt éves. Kóstód csak meg, a cég ajándéka.
Nekem aztán nem szokásom elutasítani az ingyenpiát. Belekortyoltam.
Undorodva köptem ki. Olyan íze volt, mint a sátán lángoló segglyukának!
– Hmm – mondta Billy. – Nem ízlik?
Köhögve törölgettem a szám szélét.
– Ez nem whisky.” (43. oldal)

„– Na jó – mondtam, miután magamba szívtam a látványt. – Ez nem akármilyen kihívás lesz.” (59. oldal)

„– Elég! Miért akarna bárki is egy ilyen kondomot?
– Mert hosszú távon pénzt spórol vele, és kevésbé hajlamos a hibás működésre, mint a normál kondom.
Megajándékoztam a legszkeptikusabb pillantásommal.
– Számolj utána – mondta. – A normál kondomok túlságosan drágák. Senki sem gyártja őket helyben, mert itt nincsenek meg a latexhez szükséges nyersanyagok. Az én termékem viszont legalább kétszáz használatot elbír. Azzal tízezer slagot spórolsz meg.
– Hm… – Ez már jobban hangzott. – Jó, talán mégsem olyan eszement ötlet. De most nincs befektetni való pénzem.
– Ó, nem befektetőket keresek, csak szükségem van valakire, aki leteszteli.
– És szerinted nekem megvan hozzá a szükséges pöcsöm?
Svoboda a szemét forgatta.
– Tudnom kell, milyen érzés a használata egy nőnek.
– Nem fogok lefeküdni veled.
– Nem, nem! – Összerezzent. – Csak annyit kérek, hogy használd, ha legközelebb szexuális életet élsz, aztán avass be, hogy milyen volt.
– Miért nem dugsz meg egy nőt, és kérdezed meg te magad?
Lenézett a cipőjére.
– Nincs barátnőm, és nagyon béna vagyok a csajozásban.” (67. oldal)

„Nem akarok én pasikkal zsonglőrködni, nekem egy bőven elég.” (100. oldal)

„– Nahát, odanézz! Három dögös holdcsaj egy helyen!
A fejem csóváltam.
– Svoboda, egy nap majd megtanítalak, hogyan kell beszélni a nőkkel.
Odaintett a gondnoknak.
– Hé, magát ismerem. Mike-nak hívják, ugye?
– Nem – válaszolta a gondnok, és rám pillantott. – Magadra hagylak a pasiddal. A füvön szexelni tilos.
– Nehogy hazafelé elpatkoljon végelgyengülésben, papa – válaszoltam.
Mentében még legyintett egyet felém a válla fölött.
– Megvagy vele? – kérdeztem Svobodától.
– Igen, itt van! – Odaadta nekem a táskát.
Belekukkantottam.
– Kösz.
– Volt alkalmad tesztelni a kondomot?
– Még csak huszonnégy óra telt el. Mégis mit gondolsz, miféle szexuális életet élek én?
– Mit tudom én, csak kérdeztem.” (104-105. oldal)

„– Óó, hogy basznák meg – fakadtam ki.
[…]
– Picsába! Baszki! rohadjon meg! Hogy a kurva életbe! – A változatos trágárkodás nagyon fontos.” (129. oldal)

„Pénz. Mindig minden a pénzről szól.” (158. oldal)

„– Hogy oda ne rohanjak, Mr. Észkombájn.” (174. oldal)

„– Maradjon ott. Nem buzog túl bennem az emberekbe vetett bizalom manapság.
– Jó, persze, persze.” (182. oldal)

„– Többre tartom a saját életemet, mint a magáét. Pereljen be.” (186. oldal)

„– Ez a baj a titkokkal. Újra és újra eladhatók.
– Az a mocskos kis rohadék.” (207. oldal)

„– Lehetnél egy kicsit kevésbé seggfej.
– Lehetnék – válaszoltam. – De az nem lenne életszerű.
Elfordította a szelepet, mire ködös levegő rontott be a holdjáró nyomás alá helyezett belsejéből. Ránéztem a ruhám kijelzőjére, és láttam, hogy két kilopascalnál jártunk – a normál artemisi nyomás nagyjából tíz százalékánál.
Riasztó üvöltött fel a járműben.
– Mi a szar ez? – kérdeztem.
– Szivárgási riadó – válaszolta Dale. – A holdjáró tudja, mennyi levegő kell a légzsilip kitöltéséhez, és azon a mennyiségen rég túl vagyunk. Az egész alagutat feltöltjük.
– Lesz belőle gond?
– Nem. Bőven van oxigén a tartályokban. Sokkal több, mint amennyire szükségünk van, Bob erről gondoskodott
– Remek.” (244. oldal)

„Minden korlátozottsága ellenére a hörcsöglabdában remekül lehet futni.” 291. oldal)

„– Ó, basszus! Bocsánat! Nem gondolkodtam…
Felnevettem. Az a tekintet a szegény fickó szemében… nem tehettem róla.
– Nyugi, Svobo. Csak egy kis puszi. Nem kell felizgatnod magad miatta.
– A-aha. Oké.
Megfogtam a tarkóját, közelebb húztam a fejét az enyémhez, és megcsókoltam. Teljes, hosszú csók volt, nélkülözött minden félreérthetőséget. Amikor szétváltunk, reménytelenül zavarodottnak tűnt.
– Na, emiatt – mondtam. – Emiatt már felizgathatod magad.” (303. oldal)

„– A következő nagy lépés az adózás.
– Adózás? – Felhorkantam. – Az emberek pont azért jönnek ide, mert nem akarnak adózni.
– Már most is adóznak…” (311-312. oldal)

„– Hm. És ha kisbabákat akar, valakit meg kell hozzá dugni.
Ngugi felnevetett.
– Maga és én jól ki fogunk jönni, Jasmine.” (312. oldal)

„– Totál megfogod fektetni a csávót.
– Jaj, fogd már be!” (314. oldal)

Könyv adatai:

Könyv:  Andy Weir: Artemis

Kiadó: Fumax, Budapest

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 318. oldal

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789634700081

Fordította: Rusznyák Csaba

Ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a jó és tartalmas sci-fi köteteket!

Ennyi csillagot adok rá:

A szerző eddig megjelent magyar nyelvű könyvei:

Andy Weir: A marsi

Andy Weir: A Hail-Mary küldetés:

Végszó:

Tényleg jó volt ez a kötet is, habár egy kicsit lassabban indulnak be a cselekmények, és a humor is kevesebbnek érződött, mint A marsi, vagy A Hail-Mary küldetésben, de azért az Artemis is nagyon jól felett építve, szóval egy rossz szavam se lehet, mert élveztem az olvasását, és Jazz eszméletlenül jó karakter volt. :D Ennek ellenére is, hogy nem lett abszolút kedvenc, újra fogom olvasni, mert imádom Andy Weir munkásságát. :D Ha idén összejön, újraolvasom A Marsi-t, és arról is hozok egy bővebb értékelést. :D

További szép estét!

Smurfettereads