Tricia Levenseller Daughter of the Pirate King – A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1.) c. könyv értékelése
Ma egy újabb értékeléssel érkezem, egy újabb új kedvenc könyvemről, ami Tricia Levenseller Daughter of the Pirate King – A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1.) c. sorozat első része, ami a Könyvmolyképző gondozásában jelent meg először 2018ban, utána újra készült utánnyomás 2020ban a kiadó által, és amit nagyon, de nagyon bejött nekem, imádom a történet és a világ felépítését, na meg a karaktereket is, főleg Riden meg Alosa áll közel a szívemhez. :D Nagyon bírom a párosukat, habár ellenségek, de a civakodásaik, és a szócsatájuk sokszor mosolyt csalt az arcomra, végre egy tökös kalóz csaj, aki nem fél semmitől, nem hisztizik, nem nyavalyog, inkább odaver, ha kell.
Fülszöveg:
"Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem.
A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába.
Tricia Levenseller első regénye, A kalózkirály lánya, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe.
Ráadásul a történet folytatódik A szirénkirálynő lányában!"
Értékelés:
Nekem ez nagyon tetszett Alosa karakterében, tisztára egy női Jack Sparrow kapitány, kíváncsi lennék egyszer, ha megfilmesítenék, vagy sorozatot készítenének belőle, kié lenne Alosa vagány, tökös karaktere, szerintetek? :D Szerintem tök menő lenne, de jelenleg tippem sincs ki illene az ő karakteréhez, de mindenesetre addig itt van ez a csoda könyv, és már alig várom, hogy olvashassam a második részét is, mert ez a befejezés... komolyan, mi volt ez?! Nem vagyok megelégedve vele teljesen, de azért nem rossz, bár ez a vég folytatásért kiállt. :D
A másik kedvenc karakterem Riden, hát ő is nagyon vagány egy karakter, és dögös. :D Nagyon tetszett, ahogy civakodtak Alosával, és azt is, ahogy kiállt mellette, amikor Alosa éppen nem volt a helyzet magaslatán, vagy amikor szerepet játszott, hogy megtévessze az őt fogságba ejtő kalózokat, főleg a kapitányukat, és Rident. :D A sztori végig nagyon izgi volt, és eseménydús, pörgős cselekmény, csak úgy olvastatja magát, és a világ felépítését nagyon imádtam. :D
A többi karakter is tetszett, habár a kalóz apuci nem túl szimpi volt, ahogy ő is végre színre lépett. és Draxen, mindkettő unszimpatikus volt, de a kalóz lányokat megkedveltem, meg még Enwen és Kearant is. Ők szerethetőek voltak, de a többiek nem igazán vonzottak, de ennek ellenére ők se voltak rosszak. A harc jeleneteket viszont szerettem, izgalmas volt, ahogy a helyszín is csodálatos volt, teljesen beszippantott engem ez a sztori is. :D
Tetszett, hogy nem az a nyáltól csöpögős romantikus történet, hanem laza, és nem is igazán azon volt a hangsúly, hogy egyből egymásra cuppanjanak. :D Sokkal élvezhetőbb volt így, és humorosabb, kalandosabb, fantasy világa pedig tökéletes, úgy ahogy van. Nagyon szerethető, és izgalmas, akciódús, lenyűgöző, csodálatos. Az írónő stílusa is nagyon tetszik nekem, és csak ajánlani tudom mindenkinek, én már alig várom, hogy folytathassam a második résszel, remélem az is ilyen izgi, és élvezhető lesz, mint ez a része is. :D
Kedvenc idézeteim:
"– Ne feszegesd a határokat!" (13. oldal)
"– Akkor húzd át az elkényeztetett valagad a hajómra!" (15. oldal)
"– Csak ruhák meg könyvek. Semmi veszélyes. Azt hiszem, ennyi izgalom elég volt egy napra." (28. oldal)
"– Azt várod, hogy véletlenül felfedem, hol a rejteke? Mert akkor csak az idődet pazarolod.
– Hogy mit fedsz fel véletlenül és mit nem, az csak rajtad múlik. Én inkább apád hírnevéről beszélgetnék.
– Bármit hallottál, az valószínűleg igaz.
– Ettől függetlenül beszéljünk azért róla.
– Vizet akarok – törlök le némi piszkot a karomról.
– Töltök megint, ha végeztél az evéssel.
– Nem úgy értem. Egy vödör vizet akarok, hogy megmosakodhassak. És törülközőt. Meg szappant.
– Nem gondolod, hogy kissé magas igényeid vannak egy fogolyhoz képest?
– És – folytatom, szinte énekelve – minden héten tisztát kérek!
A zsigeri reakciója az, hogy felhorkan, de aztán végiggondolja.
– Meglátjuk, hogy megy a mai beszélgetés. Ha tetszik, amit hallok, akkor elintézem.
Keresztbe vetem a lábam, és hátradőlök a székben.
– Jól van. Akkor lássunk hozzá!" (47. oldal)
"– Azzal nem tud mit kezdeni, hogy mások miket mondanak róla.
– És te mit mondanál róla?
– Ő az apám. Mi egyebet mondhatnék?
– Többféle apa van. Vannak, akik feltétel nélkül szeretnek, vannak, akik feltételhez kötik a szeretetüket, sőt olyanok is akadnak, akiktől semmiféle szeretet nem kap az ember." (48. oldal)
"– Ne vigyorogj annyit, inkább vonszold fel a hátsódat a lépcsőn!
– Ne számíts rá, hogy ilyen látványban lesz részed!
Most az ő arcán terül el pajkos mosoly.
– Ki van zárva, hogy mögöttem gyere, nem bízom benned. Na lódulj!" (63. oldal)
"Egek, milyen nevetséges ez a kalózsors!" (80. oldal)
"Felkap, és az asztalra tesz, méghozzá úgy, hogy a sérült lábam kinyújtva legyen előttem.
– Egyedül is le tudok ülni! – méltatlankodom. Teljesen megzavart, hogy ilyen könnyedén felemelt.
– Tudom, de így szórakoztatóbb volt. Vedd le a bricseszt!
– Na persze! Szó sem lehet róla!
– Nem mintha nem láttam volna még ilyesmit.
– Engem nem láttál. És nem is fogsz." (97-98. oldal)
"– Hát ez meg…? – kérdezi.
– Könyvnek hívják – felelem okostojásként.
– Azt várod, hogy elhiggyem, ilyesmit olvasol? Hiszen kalóz vagy!
– De egyben hölgy is!
– Azt kétlem.
Átlapozza a könyveket. (…)
A csillagokra már!" (101-102. oldal)
"Ostoba kalóz! Engem ugyan nem fektet meg olyan férfi, aki csak arra vár, hogy még egy strigulát húzhasson a listájára. Gondolom illusztris vonás lennék azon a bizonyos lajstromon, tekintve, hogy minden idők leghírhedtebb kalózának lánya vagyok." (109. oldal)
"(…) Csak nehéz döntés előtt álltál. Te a könnyebbik utat választottad, és nem tettél semmit.
– A könnyebbik utat? Szerinted nekem könnyű volt végignézni, ami veled történt? Az, hogy odafent láttalak, hogy tudtam, fájdalmaid vannak… Tudod, milyen érzés volt? Kevésbé fájt volna, ha engem lógatnak fel. Gyűlölöm magam, amiért ez történt. És az egyetlen büntetés, amit kiróhattam magamra, az volt, hogy nézem, ahogyan szenvedsz. Ez volt az én büntetésem.
(…)
– Micsoda érzelmek! – fortyanok fel. – De a szavak csak akkor érnek valamit, ha tettek is vannak mögöttük. Még ha igazat mondasz is gyáva vagy ahhoz, hogy valaha is azt tedd, amit akarsz." (129. oldal)
"– Panaszkodsz, hogy megvédtelek?
– Uraltam a helyzetet.
– Tegnap azért nyavalyogtál, mert nem álltam ki melletted. Mindkettő egyszerre nem megy, úgyhogy döntsd el, mit akarsz!
– Mit érdekel téged, hogy mit akarok? Legyél egy kicsit tökösebb, és csináld azt, amit te akarsz!
(…)
– Hagyd abba!
– Mégis mit?
– Nő vagy. Viselkedj is úgy! Nem beszélhetsz ilyen…
– Úgy beszélek, ahogy akarok. Nem finom hölgy vagyok, hanem kalóz!
– Jobb lenne, ha nem lennél az!
– Mégis miért? Elég jól megy.
– Mert a kalózok nem szoktak úgy kinézni, mint te, nem beszélnek úgy, mint te, és nem csinálják azt, mint te. Érthetetlen vagy, és teljesen összezavarsz.
– És ez az én hibám? Szerintem már azelőtt is egészen zavarodott voltál, hogy én idekerültem.
(…)
– Nem, nem voltam – ragaszkodik az álláspontjához." (145. oldal)
"– Ilyen átlátszó lennék?
(…)
– Néha. Több van itt, mint amit látni engedsz – érintem meg a homlokát az ujjhegyemmel.
Erre végre felém fordul.
– Hogy ismertél ki ennyire? Hogy lehetsz ennyire… olyan, mint te?
– Azért vagyok ilyen, mert ezt választottam. Az vagyok, aki csak lenni akarok. Vannak, akik azt mondják, az embernek meg kell találnia önmagát. Szerintem nem. Én azt gondolom, olyanná formáljuk saját magunkat, amilyenek lenni akarunk. Némi erőfeszítéssel bármit meg tudunk változtatni saját magunkon.
(…)
– Mit művelsz? – kérdezi.
– Semmit. Csak meg akartalak érinteni, úgyhogy megtettem.
– Ennyi az egész?
– Ennyi az egész.
– Meg akarlak csókolni.
– Akkor miért nem teszed?
– Mert nem segíthetek rajtad. Csak elvenni tudok tőled, adni semmit.
Eláll a szavam az őszinteségétől. Talán nem is az őszinteségtől, hanem attól a nyíltságtól, önzetlenségtől, ahogy mondta. Még sosem hallottam kalóztól ilyesmit. Helytelen. Kellemetlenül érzem magam tőle." (184-185. oldal)
"Mindig is szemet szemért mentalitás híve voltam." (197. oldal)
"A férfiakat drágább etetni." (269. oldal)
"– Sajnálom, de nem hiszek a szerencsében. Csakis a hozzáértésben.
– Néha úgy gondolom, ez a kettő egy és ugyanaz." (272. oldal)
A könyv adatai:
Könyv: Tricia Levenseller Daughter of the Pirate King – A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1.)
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 284. oldal
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634574972
Fordította: Szabó Krisztina
Ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a kalandokkal teli fantasy világokat. :)
Ennyi csillagot adok rá:
Végszó
Szóval, nekem ez is nagyon tetszett, és csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a hasonló történeteket, nem túl bonyolult a sztori, semmi sincs túl magyarázva, se sem erőltetett, laza, könnyed olvasmány, szerethető karakterekkel, és az írónő stílusa is remek. :) További jó olvasást mindenkinek! :)
